Jogrendszerek, jogágak és jogászok

Ebben a hónapban is folytatjuk a jogi alapfogalmak megismerését. Az elméleti alapokkal azért foglalkozunk részletesen, és még sok-sok hónapon keresztül fogunk foglalkozni velük, mert ismeretük hiányában nem képzelhető el, hogy alapvető összefüggéseket megértsünk önállóan a jog területén.

Vágjunk bele a decemberi leckébe, melybe tervezek belecsempészni egy kis karácsonyi hangulatot.

A jogrendszer egy meghatározott állam adott időpontban létező hatályos jogszabályainak összessége.

A hatályosság azt jelenti, hogy alkalmazható. Miért használjuk mégis a hatályosság szót? Minden szakmának megvan a maga szava járása, tudományosabban szaknyelve, így a jognak is. Hatályos, vagyis alkalmazható lehet nem csak egy jogszabály, hanem egy szerződés vagy egy megállapodás is. Van területi, (hol alkalmazható), személyi (kikre alkalmazható), tárgyi (milyen esetekre alkalmazható), időbeli (mikor alkalmazható) hatály.

Érdemes a hatály kérdésénél megemlíteni egy jogelvet, a visszaható hatály tilalmát. Ez azt jelenti, hogy egy később hatályba lépett jogszabály korábbi eseményre csak akkor alkalmazható, ha az új jogszabály rendelkezései kedvezőbbek a régi, az esemény bekövetkeztekor hatályos jogszabály rendelkezéseinél. Ilyen lehet – például – egy nyugdíjemelés, hiszen ez minden érintett számára csak előnnyel jár. Ezért fordulhat elő, hogy ősszel az év elejéig visszamenő hatállyal emelik meg a nyugellátások összegét. Az ilyen kivételektől eltekintve tehát mindig az adott időpontban hatályos jogszabályokat kell alkalmazni.

A jogrendszerekhez visszatérve, minden országnak megvan a maga jogrendszere. Így egy jogásznak, aki egy másik országban szeretné űzni a tanult szakmáját, meglehetősen nehéz a dolga, hiszen nem csak a nyelvi nehézségeket kell leküzdenie, de teljesen más jogszabályokkal is kell dolgoznia.

Az egyes jogrendszerek persze hasonlítanak egymáshoz, sőt csoportosíthatóak is. Két nagy csoportba sorolhatjuk alapvetően a jogrendszereket; ismertek az angolszász és a kontinentális jogrendszerek.

Az angolszász típusú jogrendszerekről mindannyiunknak vannak ismeretei az amerikai filmekből. Kívánok magunknak pár kellemes órát Karácsonyra néhány jobban sikerült alkotással, (egyik személyes kedvencem a kategóriában a Hantaboy és a Kramer kontra Kramer), melyeket nézve ne feledkezzünk meg az angolszász típusú jogrendszerek jellemzőinek megfigyeléséről a forró csokoládénk vagy mentateánk kortyolgatása mellett. Laikusokból álló esküdtszék, akik az érdemi kérdésekben döntenek, a bíró csak a törvényesség felett őrködik, alapvetően passzív szereplője a bírósági tárgyalásnak, az ügyvéd a tárgyaláson nem paragrafusokra, hanem esetekre hivatkozik, korábbi bírósági döntésekre. Innen a jogrendszer egyik fő jellemzője, az esetjog alkalmazása. Itt is vannak ugyan leírt jogszabályok is, csupán a hangsúlyok mások.

A kontinentális jogrendszer alapjait az írott jog, a jogszabályok adják, és a kontinentális jogrendszer a római jog alapjaira épül. Nem véletlen, hogy a jogi egyetemeken oktatják a mai napig a római jogot. Ez adja ugyanis a jogi gondolkodás alapjait meg, gondoljunk csak a latin regulákra és az általános jogelvekre, melyekkel korábban már foglalkoztunk.

A kontinentális jogrendszerekre jellemző hogy a bíró a tárgyaláson aktív szerepet tölt be, ő dönt minden érdemi kérdésben, aktívan vesz részt az ügyek, így – büntető eljárásban – akár még a bizonyítékok feltárásában is, ha szükséges pl. szakértőt rendel ki, ha kell kitanítja a feleket. Alapvetően az írott jog szabályaira alapulnak a bírói döntések, de nem ritkán azért itt is előkerülnek korábbi bírói ítéletek, és olykor fel-felbukkannak a bíró mellett laikusok is a pulpituson ülnökként – például – a munkaügyi perekben.

A jogrendszereken belül jogágak különülnek el. A jogágak az élet egy-egy területét fogják át és szabályozzák. Jellemző, hogy minden jogágnak szinte megvan a maga nagy kódexe, törvénye, mely köré egyéb jogszabályok csoportosulnak. Jogágak például a polgári jog, a munkajog, a pénzügyi jog, az adójog, a közigazgatási jog, az alkotmányjog, a büntetőjog, az agrárjog, a polgári eljárásjog, a büntető eljárásjog, a büntetésvégrehajtási jog stb. A jogi egyetemen az egyes legfontosabb jogágak tantárgyakat alkotnak.

A jogágakat is lehet csoportosítani. Ismert a magánjog és a közjog megkülönböztetése. Közjogiak azok a jogágak, ahol az állam és a polgár áll egymással szemben, és ez általában alá-fölé rendeltségi viszonyt is jelent: ilyen pl. a büntetőjog vagy a közigazgatási jog. A magánjog területein viszont egyenrangú magánszemélyek állnak egymással szemben, ilyen a polgári jog minden részterülete tipikusan: a gazdasági társaságok joga, a családjog, az öröklési jog, a kötelmi jog stb.

A jogágakat csoportosíthatjuk úgy is, hogy vannak anyagi és alaki jogok. Az anyagi jogok a jogviszonyt tartalmilag rendezik, meghatározzák, kinek milyen jogai és kötelezettségei vannak. Az alaki jogok, más néven eljárásjogok pedig azt mondják meg, hogy milyen eljárások keretében lehet jogokat érvényesíteni, az egyes eljárásokban kinek milyen jogai és kötelezettségei vannak.

A gyakorlat szempontjából igen lényeges, hogy egy ügy melyik jogágba kerül, mert annak a jogágnak a szabályai lesznek irányadóak az esetre. Ha bemegyek a boltba, és nincsen pénzem, de nagyon szeretnék egy doboz finom szaloncukrot, akkor megkérhetem a bolt tulajdonosát, hogy írja fel az árat, és adja oda hitelbe az édességet. Ha ebbe ő belemegy, és én nem fizetek, akkor ez egy polgári jogi ügy, és ő futhat a pénze után polgári jogi eljárás keretében. Nem fogja neki megérni, mert az eljárás költségesebb, mint maga a csokoládé. A helyzet ugyanakkor már teljesen más, és rendőrségi ügybe is keveredhetek, ha a csokit csak úgy, egy szó nélkül csúsztatom be a táskámba, mert ez már a szabálysértési, esetleg a büntetőjog területe a szaloncukor árától függően. Nem mindegy, hogy munkaszerződést vagy megbízási szerződést kötök, a megbízási szerződésre ugyanis a polgári jog kevesebb védelmet adó szabályai vonatkoznak, ugyanakkor kisebb az utasítási jogkör, míg a munkaszerződésre a munkajog szabályai irányadóak, melyek a munkavállaló számára több védelemmel járnak, de a munkáltatónak szélesebb az utasítási jogköre.

A jogrendszerek taglalásakor beszéltünk bírákról, ügyvédekről, de kik is ők valójában? Aki elvégzi a jogi egyetemet, doktorrá avatják, és a neve elé írhat egy dr.-t. Ez hazánkban a jogi és orvosi egyetemet végzett személyek kiváltsága, hogy a nevük elé írjanak egy dr.-t kis betűkkel. A nagy D-vel írt Dr. azokat illeti meg, akik valamely tudományterületen doktori tudományos fokozatot szereztek. A jogászok és az orvosok is szerezhetnek nagy Dr.-t, de a mérnökök, biológusok, pedagógusok stb is.

A jogászok három év szakmai gyakorlat után jogi szakvizsgát tehetnek, mely egységes minden jogász számára, és felöleli az egész magyar jogrendszer anyagát. Ez után nyílik meg a lehetőség – egyéb feltételek megléte esetén – a jogász számára, hogy ügyvéd, ügyész, esetleg bíró, jogtanácsos, vagy közjegyző lehessen.

Talán az ügyész szorul bővebb magyarázatra, ő a büntetőeljárásban a bíróság előtt a vád képviselője.

A jogtanácsost nagyobb cégeknél találjuk, a jogtanácsos képviseli a céget eljárásokban, foglalkozik a cég jogi ügyeivel.

A közjegyző közhiteles nyilvántartásokat vezet, és többek között hagyatéki ügyekben is eljár.

Jogászokat találunk az állami szerveknél, a közigazgatásban. Amint láthatjuk, a jogrendszer hatalmas területet és információmennyiséget ölel fel. A jogászok így a gyakorlatban egyes jogterületekre specializálódnak, egyes jogterületekben szereznek nagyobb jártasságot, mint másokban. Egy ügyész, aki a büntetőjoggal foglalkozik, nem fog tudni válaszolni polgári jogi kérdésekre. Az ügyvédek java is egy vagy több ügycsoporttal, jogággal fog foglalkozni, más területekkel meg egyáltalán nem. Ennek az az oka, hogy a jogrendszer olyan hatalmas, hogy képtelenség az egész jogrendszer összes ágában otthonosan mozogni egyidejűleg. Érdemes ezért olyan jogászt felkeresnünk problémánkkal, aki jól ismeri az adott területet, jogágat.

2018. december

dr. Ozvári-Lukács Réka