Vendégváró

Folytatódik visszatekintésünk.

Minden héten szeretnénk ajánlani olvasóinknak egy régebbi Vendégváró adást is:

2020. június 19.

Beszélgetés Nyiriné Kovács Máriával és Kiss Mártival a vakvezető kutyák képzéséről, és a velük való közlekedésről

VGYKE

Narráció

Vaszary János: Morfinista
1930

A Magyar Nemzeti Galéria tereiben sétálva eddig találkozhattunk idilli hangulatú, nemzeti öntudattól és harci láztól átitatott és vallási hitvallástól sugárzó képpel is. Ezen a héten a modern élet kritikus ábrázolását csodálhatjuk meg Vaszary János Morfinista című képén. Színpompás, álomszerű jelenetet látunk, de ez az álom kissé nyomasztóvá válik, ha részletesen megvizsgáljuk.

A kép előterében, a festmény alsó sávjában hófehér bőrű, meztelen nőalak nyúlik el ernyedten. Üres tekintettel kifelé mereng a képből. Szó szerint üres, a festő a lelki üresség ábrázolásához nem festett szemgolyót se az alaknak. A nő talán egy fotelben ül, amelynek egyik karfáján lazán veti át lábait, gyűrűs kezével pedig a másik karfán támaszkodik. Ruhát nem visel, csak egy fehér alapon piros pöttyös kendő látható a fején és egy színben ezzel harmonizáló (piros, fehér, kék) gyöngysor van a nyakában. Alakját, a kép többi részéhez hasonlóan kissé elvontan, az egyéni jellemzőktől, részletektől mentesen festette meg a művész. A hófehér testet kékes lila körvonalakkal rajzolta meg. Nincs is szükség ezekre, hiszen az élvezeteket hajszoló nőben egy elvont fogalmat, a nagyvárosi létet fogalmazta meg a festő. A nő mögött a háttér kissé kaotikus, mintha egy morfiumgőztől terhes képzelgés lenne, ahol a valóság elemei rendszertelenül rakodnak egymásra. Határozott fénysugár világítja meg a nő arcát és mögötte a háttérben látható óriási Buddha szobor fejet, amely azt mutatja, hogy a 30 évek válságai között sokan a vallásban kerestek megoldást. Ezzel együtt a Buddha szobrok gyakori lakásdekorációs elemek is voltak a korszak art deco stílusú lakásaiban. A nő lábainál a háttérben cilindert viselő férfialak fekete árnya látható. Ez az elem szintén a korszak élvhajhász életmódját szimbolizálja. A test gyönyörei, az erotikus kapcsolatok nyíltsága erőteljesen hozzátartoztak a modern városi világhoz. Ezt a világot jelenítik meg a háttérben felbukkanó toronyházak és épülettömbök. A nagyvárosi éjszaka csillogását adó fényeket apró színes pöttyök sokaságával ábrázolta a művész. A morfin okozta képzelgéseket, hamis álmokat kék és rózsaszín gömbökkel jelenítette meg a művész.

Összességében nézve a kép remekül érzékelteti a 20. század első évtizedeinek nagyvárosi életérzését, életviszonyait. A csillogás, az élvezetek között bőven válogathat a városlakó, de a nyüzsgésben mégiscsak egyedül érzi magát és kapcsolatai felszínesek maradnak. Ezt az érzetet adják vissza a Morfinista festményének színei is. A képet szemlélve szinte dúskálunk a színekben, de a festmény kékei és rózsaszínei mégis tompák és kissé fakók.

Vaszary Jánost (1867-1939) festményeiről, grafikáiról ismerjük, de tervezett gobelineket (faliszőnyegeket) is, ami jól mutatja sokszínű tehetségét. Művészeti tanulmányait a budapesti Mintarajziskolában kezdte, majd kortársaihoz hasonlóan, ő is Münchenben és Párizsban tanult. Munkáiban erőteljesek a franciás jegyek, de mutatják a Nagybányai Iskola hatását is. Képzőművészeti tevékenysége mellett figyelemre méltó tanári aktivitása is, ugyanis 1920-tól tíz évig a Képzőművészeti Főiskola tanára volt. Részt vett több fontos művészeti csoport munkájában is. Alapító tagja volt az Új Művészek Egyesületének és a Képzőművészek Új Társaságának.

Ha szeretnél többet megtudni Vaszary Jánosról, akkor érdemes meghallgatni az alábbi két videót:

Somogyi-Rohonczy Zsófia

Interjú Fodor Ágnessel Ruzsa Viktor Esélyegyenlőségi Magazinműsorában

Tisztelt Olvasóink!

Korábbi tájékoztatásunkból már értesülhettek arról, hogy a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete két hétig (2020. október 6-tól október 18-ig) szünetelteti szolgáltatásait, mert közvetlen formában érintetté vált a koronavírus járványban.

Fodor Ágnes az interjúban ennek részleteiről tájékoztatta az Esélyegyenlőségi Magazinműsort, illetve annak műsorvezetőjét, Ruzsa Viktort. A beszélgetésben szóesett az október 15-i Fehér bot-napi rendezvény online keretek közötti megtartásáról, valamint közvetítéséről is.

Az interjú meghallgatásához nyissa meg az alábbi linket, majd a megnyíló webes felületen aktiválja a Play feliratú gombot!

Figyelem: előfordulhat, hogy a link megnyitását követően a lejátszás automatikusan elindul. Ha mégsem, úgy kérjük, kövesse a fenti lépéseket!

A fotó előterében mikrofon, a hátterében egy stúdió képe látható.

Forrás: https://pixabay.com

Narráció

Csontváry Kosztka Tivadar: Zarándoklás a cédrushoz Libanonban (1907)

Magyar Nemzeti Galéria

Álmok, látomások, isteni sugallatok. Nem ritkán meghatározzák az ember életét. Főleg, ha hallgatunk rájuk. Szerencsére így tett Csontváry Kosztka Tivadar is és ennek köszönhetően csodálhatjuk meg most a Magyar Nemzeti Galériában Zarándoklás a cédrushoz Libanonban című festményét.

Talán a színek azok, amik a leginkább megragadják figyelmünket és szinte oda láncolnak a festményhez. Az ég kékje a kép szélein még erőteljes, harsány, szinte éles színekben játszik, akárcsak a felhőtlen nyári napokon, de a horizonthoz közelítve egyre lágyabb, világosabb kékbe megy át. A horizont, másnéven láthatár, az a vízszintes vonal vagy sáv, ahol az ég és a föld találkozik. Egy olyan része az ábrázolásnak, amin megpihenhet a szemünk a kép szemlélése közben. Ez a sáv Csontváry képén egy halvány rózsaszín, légies domboldal, amelyen fehéres színű halvány utak sávjai vezetnek fel. Vajon mi lehet ez a domboldal? Talán sziklák vagy napszítta fű adja ezt a furcsa szint? Egy dolog biztos, hogy szinte éteri, súly nélküli ez a domboldal, akárcsak felhők szálltak volna le az égből.

A képet az óriási cédrus uralja. A két fa kékes, szürkés színekben játszó, összecsavarodó törzse adja a kép függőleges tengelyét, míg a fa fajtájára jellemző vízszintesen terjeszkedő ágai és méregzöld lombozata egészen kinyúlnak a kép oldalsó széléig. A fák körül elterülő vöröses-barnás földön az izzó rózsaszín és finom fehér virágok között láthatók a zarándokok. Az óriásira nőtt fákhoz képest szinte eltörpül a tövében álldogáló egy fehér és egy fekete ló. A képen szereplő további alak is aprócskának tűnik a fenséges cédrusokhoz képest. A fa körül hosszú fehér ruhában nők táncolnak egymás kezét fogva. Olyan érzetet keltenek, mintha valamilyen ősi rítus szerinti táncot járnának. Mozdulataikból és ruhájuk lengedezéséből érezhető lendületük, kezüket az ég felé emelik. A kép előterében lovaikon különböző színes ruházatban várakozik a többi zarándok. A háttérben a vöröses föld és a finom rózsaszín domboldal határán további alakok tűnnek fel. Lovasok, egy-két gyalogos, köztük talán civakodó kisgyerekek. A távolság miatt még kevésbé vehetők ki, mint az előtér figurái. A fa és az emberek mérete közötti különbség nem feltétlenül a növény adottságaiból adódik, bár a libanoni cédrus akár 40 méter magasra is megnőhet, az ilyen óriások igen ritkák. Az óriásira nőtt fa, mintha az égi és földi világot akarná összekötni, szétterülő ágai akárcsak széttárt karok lennének. Hatalmas ágai alatt az emberek, míg lombkoronájában madarak találnak oltalomra. Csontváry képei tele vannak szimbólumokkal, jelképekkel, így talán nem lepődünk meg, hogy több szakértő úgy gondolja, hogy a festő önmagát jelenítette meg fa formájában. Az eget és a földet összekötő fa így könnyedén vélhető a prófétai szerepet magára öltő festő önábrázolásának.

Néhány gondolat a művészről:

Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) művészetének látnoki-prófétai jellege már a gyógyszerészi pálya elhagyásakor is megnyilvánult. 1880. október 13-án leült a patika ajtajához, ahol dolgozott, hogy lerajzolja a szemközt álló ökrös szekeret. A patikavezető, amint meglátta rajzát, állítólag felkiáltott, hogy Csontváry festőnek született. Ekkor Csontváry hangot hallott: „Te leszel a világ legnagyobb napút festője”.

Az isteni hang hatására végül elhagyta szakmáját és Münchenbe ment, ahol Hollósy Simon festőiskolájában fejlesztette rajztudását. Rengeteget utazott. Festett Dalmáciában, Olaszországban, Németországban, Görögországban, Egyiptomban, Palesztinában, Szíriában, Libanonban, Párizsban. Élete folyamán nem igazán becsülték műveit hazájában. Örökösei szekérponyvának akarták eladni műveit, utolsó pillanatban vásárolta meg őket az építész, Gerlóczy Gedeon.

Nehéz besorolni Csontváry festői stílusát. Sokan az expresszionizmushoz és a posztimpresszionizmushoz sorolják, de nem igazán illik egyik irányzatba se. Ő a Napút festője volt, a színek teljes tárházát akarta megörökíteni képein, valamint a napfény és a környezet tárgyainak összejátszásából sugárzó energiát.

Somogyi-Rohonczy Zsófia

A narrált festmény

Szeptemberi klubnap a Louis Braille Támogató szolgálattal

2020. szeptember 30-án megtartottuk havi klubnapunkat, melynek témája a közlekedésben való segítségnyújtás volt. Ebből az alkalomból látogatott el hozzánk egyesületünk Támogató szolgálatos új munkatársa, Szakony Katalin, aki a szolgáltatással kapcsolatos tudnivalókról tartott előadást.

Katalin beszélt magáról a tevékenységről, a szolgálat igénybevételének feltételeiről, elérhetőségeikről. Ismertette továbbá az eseteket, dolgokat, melyben segítséget kérhetnek a hozzájuk beérkező kliensek, mint pl. a hivatalos ügyintézés, orvosi vizsgálat, munkábajárás és bevásárlás.

Szakony Katalin a klubtagokhoz beszél.

Ezt követően Szent Adorjánra emlékeztünk, ismertettük életét, és hogy kik tisztelték védőszentjükként. Most sem maradhatott el kvízjátékunk, ahol ismét megtornáztattuk agytekervényeinket.

A képen a klubtagok láthatók.

Klubnapunkat beszélgetéssel, jó ízű falatozással zártuk.

Bernát Zsuzsanna és Juhos Róbert
Közösségi civilszervezők

Vendégváró

2020. szeptember 28-án Petneházy Emőke audionarrátor, az AKKU – az Akadálymentes és Korlátlan Kultúráért Egyesület munkatársa volt a beszélgetőtársunk a Hangos hírmondó Vendégvárójában.

Mindenkit vár a hangszórók és a képernyők elé a két műsorvezető: Bönde Katalin és Miks-Rédai Csaba!

Minden héten szeretnénk ajánlani olvasóinknak egy régebbi Vendégváró adást is:

A 2020. június 15-i online klub vendége Miks Csaba volt.

VGYKE

A Suhanj Fittnessben jártunk

2020. szeptember 25-én a XIII. és XVI. kerület tagjai egy új kalandba vágtak: elmentek meglátogatni a XIII. kerületben, a Tátra utca 6. szám alatt található Suhanj! Fittness integratív edzőtermet.

De ez nem csak egy egyszerű látogatás volt. Természetesen az alapítvány munkatársai bemutatták a termet és meséltek nekünk az alapítvány munkájáról, de ami igazán izgalmas kihívást jelentett tagjaink számára, hogy a terem egyik edzője, Sólyom Enikő saját privát spinning edzést tartott a VGYKE részére.

Külön pozitívum volt, hogy Enikő abszolút a tagok igényei, erőléte alapján alakította az edzés menetét, bemutatta a spinner gépeket, az edzés felépítését, így egy új mozgásformát próbálhattak ki és egy hasznos szemléletet ismerhettek meg a tagok.

Köszönjük az alapítvány dolgozóinak, hogy fogadtak bennünket, továbbá köszönjük Budapest XIII. és XVI. kerület Önkormányzatának az anyagi támogatást a program megvalósulásához!

Kollárszky Boglárka és Aranyiné Kmett Olga
Közösségi civilszervező

A klubtagok edzés közben

VGYKE az Esélyben

Bemutatkozik a VGYKE Regionális Központja a Duna televízió Esély című, szeptember 26-i adásában.

Fodor Ágnes elnök az egyesület szolgáltatásairól, Koós Andrea gyógypedagógiai, fejlesztési munkájáról, míg Beckné Kovács Henrietta gyógymasszőz a masszázsról, az egészség fontosságáról beszél.

Narráció

Székely Bertalan: Egri nők

A 19. század művészetének egyik meghatározó irányzata volt a történelmi festészet. Nem véletlenül lett kedvelt a korabeli Magyarországon, a szabadságharc leverése után a magyar társadalomban az elnyomó hatalommal, a Habsburgokkal szembeni ellenállás érzelmi megerősítését szolgálta. A hazafias témaválasztásnak köszönhetően előszeretettel ábrázolták a korábbi nagy honvédő hősöket, mindezt romantikus, lírai, lelket felemelő hangvételben.

Székely Bertalan ennek az irányzatnak kimagasló egyénisége volt. Az Egri nők című óriási (227×176,5 cm), embernél is nagyobb vásznán mozgalmas és hősies csata jelenete bontakozik ki. Miután a férfiak már elestek a harcban a várvédő nők testükkel, kosarakból kiömlő kődarabokkal próbálják meg visszatartani a várfalra létrák segítségével felmászó török ostromlókat. Ezt a vérzivataros, hősies harccal telített hangulatot emeli ki a háttérben látható ostromban megsérült bástya, a várfalon folyó küzdelemben egymásba gabalyodó testek és a háttérben gomolygó füst, amit a várban keletkezett tűz lángja fest vörösre. A meleg színek, a vöröses színárnyalatok használata nemcsak a halálos harc érzékeltetésére szolgálnak, hanem a néző érzelmeinek felélesztésére is alkalmasak.

A jelenet középpontjában fekete hajú, erős fizikumú nő látható. Alakját erős fény emeli ki, mintha egy reflektor világítaná meg. Lilás színű szoknyája előtt felhajtott fehér kötény látható, mintha csak azt szerette volna jelezni a művész, hogy a nő asszonyi teendőit hagyta abba a harc kezdetekor. Fehér blúzára szőrmével bélelt, világoskék anyagból készült, combközépig érő mentét, egyfajta kabátot húzott. Mozdulatában elszántság, a végsőkig harcolni akarás érződik. Jobb lábával kissé előre lép, így támasztja meg magát a beomlott várfalon. Bal kezével a mellette holtan összeeső páncélinges férfialak élettelen kezét fogja. A festmény elemzéseiből tudhatjuk meg, hogy az asszony férje kezét fogja és az ő íves szablyáját tartja jobb kezében, ezzel véve át párjától a várvédő feladatot. Érdemes megfigyelni a nő arcát, ahogy merev, félelmet egyáltalán nem sugárzó arccal tekint le a lába alatt özönlő török ostromlókra.

A török támadók első sorát még sikerült az asszonyoknak visszaverni. A katonák közül páran hátraesnek, de a mögöttük mászó alakok már lándzsával támadnak az asszonyra. Izgalmas kicsit elidőzni a törökök csoportján. Van közöttük kopaszra borotvált fejű katona, akinek csak egy kis lófarokban hagyták meg a haját, de vannak turbános alakok is. Öltözetüket finom anyagok alkotják: sárga-fehér, zöld-vörös mintás vastag brokát anyagok és vékonyabb hatású vörös-fekete vékony csíkozású kaftánok. Nehezen hihető, hogy a korabeli török közkatonák ilyen öltözéket viseltek. Talán ezeknek a kosztümöknek is köszönhető, hogy inkább egy színházi előadás jelenetének érzetét kelti a kép. A várfalon még két női alak látható a központi figura mögött. A fiatalabbik asszony oldalán karddal, elszánt tekintettel emeli fel a kövekkel teli kosarat, amit az ostromló törökök fejére készülnek zúdítani. Idősebb segítője arcán félelemmel segít emelni a kosarat. Félelmét nemcsak arca, de testtartása is tükrözi, nyakát kissé behúzza.

Érdekes megfigyelni, hogy bár egy véres küzdelmet örökített meg a festő, mégis mentes az ábrázolás a halál megjelenítésétől. A szereplők ruhái patyolat tiszták, a holtak is sérüléstől mentesek. Nem olyan meglepő ez, ha arra gondolunk, hogy itt a hősies érzelmek, a haza védelme a kép témája és nem pedig az elrettentés, sokkolás volt a festőművész célja.

Érdemes elolvasni a kép történetének alapjául szolgáló irodalmi alkotást, Tinódi Lantos Sebestyén énekét: Eger vár viadaljáról

Néhány gondolat a művészről:

A magyar történelmi festészet nagy alakja 1835-ben született Kolozsvárott. Eleinte mérnöknek készült, de szerencsénkre végül átiratkozott a művészeti akadémiára. Ahogy sokan a 19. század második felében Münchenben tanult, de elutazott Berlinbe, Franciaországba, Hollandiába, Németországba, Olaszországba és Londonba is. 1866-ban végül visszatért Magyarországra. Itthon nagyméretű történelmi témájú festményei mellett figyelemre méltóak freskói, amelyeket a pécsi székesegyházban, a tihanyi apátság és a budapesti Mátyás-templom számára készített. Jelentősek portréi is, de igazi kísérletező, nyitott személyiségként a mozgás tanulmányozásával is foglalkozott.

Somogyi-Rohonczy Zsófia

A narrált festmény

Békásmegyeren ragyogó napsütésben tartottunk klubnapot

Szeptember 18-án rendhagyó módon a Közösségi ház kertjében tartottunk klubnapot.

Először Bacsevits Linda audiológus, a VIDEX Hallókészülék Stúdió vezetője tartott előadást. Beszélt a hallássérülés kialakulásáról, fülzúgásról. Felhívta figyelmünket arra, hogy szokatlan tünettel mielőbb forduljunk szakemberhez. Elmondta, milyen kedvezményekre vagyunk jogosultak hallókészülék vásárlás esetén. Hallástesztet is készített azoknak a tagoknak, akik ezt kérték.

Bacsevits Linda előadást tart.

Utána a Láthatár Bolt munkatársa, Németh Róbert bemutatta a magával hozott segédeszközöket. Így lehetőségünk volt arra, hogy helyben megvásároljuk azokat a termékeket, melyekre szükségünk van a mindennapokban.

A klubtagok vásárlás közben

Hasznos információkat és tanácsokat kaptunk vendégeinktől.

Jó volt, hogy a szép környezetben beszélgetésre is jutott idő a klubtagokkal.

Vasné Pintér Teréz
Közösségi civilszervező

Interjú a VGYKE ez évi segédeszköz pályázatáról

A közel 15 perces összeállításból kiderül, hogy mit takar a segédeszköz pályázat, milyen eszközök a legnépszerűbbek a látássérültek körében, valamint hogy minek alapján bírálta el a beérkező pályázatokat az egyesület elnöksége.

Az interjúalanyok: Kollárszky Boglárka, a VGYKE elnökségi tagja, és Benke Richárd, az egyesület ügyfélkapcsolati munkatársa.

Műsorvezető-szerkesztő: Balázs Zsanett.

Vendégváró

Látássérültként fotózni, és idegenvezetni

2020. szeptember 21-én este 20 órától Sarusi István fotós és idegenvezető volt a beszélgetőtársunk a Hangos hírmondó Vendégvárójában.

Mindenkinek érdemes megtekinteni ezt a videót, hiszen látó nézőink megnézhetik néhány jól sikerült munkáját a műsorban, látássérült érdeklődőinkkel pedig olyan hasznos információkat oszt meg, hogy hogyan lehet olyan munkát végezni, ami mellett megmarad a szabadság is és élvezetet is okoz.

Akinek a műsor felkeltette az érdeklődését, annak az alábbi Facebook oldalt ajánljuk megtekintésre.

Mindenkit vár a hangszórók és a képernyők elé a két műsorvezető: Bönde Katalin és Miks-Rédai Csaba!

Minden héten szeretnénk ajánlani olvasóinknak egy régebbi Vendégváró adást is:

A 2020. június 11-i online klub vendége Gy. Dobos Mariann volt.

VGYKE