Interjú az Újpest Tv-ben

A látássérültek mindennapjairól, küzdelmekről, sikerekről, valamint az egyesület szerteágazó tevékenységéről – kiemelve a munkatársak együttműködését, a segédeszközök vásárlását és a közösségépítést – kérdezték Fodor Ágnes elnököt és Mészáros Ágnes alelnököt.

Az interjú ide kattintva érhető el.

VGYKE

Narráció

A Danubius kút allegorikus figurái

Erzsébet tér

Bizony elég furcsa dolgok a köztéri szobrok! Néha ugyanis útra kelnek és átköltöznek a város egy másik pontjára. Ugyanilyen „helyváltoztató” szobor a ma az Erzsébet teret díszítő Danubius kút is. Az először 1883. október 22-én felavatott kút eredetileg a Kálvin teret díszítette, csak 1959-ben költözött át jelenlegi helyére. A szoborcsoportot eredeti formájában Fessler Leónak köszönhetjük, az allegorikus alakoknak pedig Ybl Miklós építész álmodott méltó kútépítményt. A második világháborúban súlyosan megsérült kút újbóli felállításáról 1951-ben kezdtek el gondolkozni. A nyolc évvel később másodszor is felavatott kutat Győri Dezső szobrászművésznek köszönhetjük. Már a megalkotásának körülményei is kalandosak és számtalan városi legenda övezi, de először nézzük meg alaposabban a négy szoboralakot!

A történelmi Magyarország négy nagy folyóját jelképező allegorikus alakok neo-reneszánsz kút medencéin foglalnak helyet (1. kép). Az alapot biztosító többkaréjos íves kő medencén akárcsak valami szobortalapzaton ücsörög a Tisza, Dráva és a Száva folyókat megszemélyesítő, lenge ruházatú női alakok. Mindegyik a rá jellemző tárgyat (attribútumot) tartja ölében vagy kezében. A fejük felett gazdagon faragott medence tálja olyan hatást kelt, mintha csak a heves esőktől vagy a nyári tűző napsütéstől szeretné megóvni a klasszikus szépségű alakokat. A medence legalsó, a szobrok feje felett található tálját halakkal, kagylókkal és más, a vízi világhoz kötődő elemekkel díszítették alkotói. Ismerjük meg jobban a folyókat megszemélyesítő nőalakokat!

A teljes Danubius kút

Itt van elsőként a ’Tisza’ (2. kép). A hölgy kezében halakkal teli hálót tart, kezeivel kecsesen bontogatja a halászhálót és veszi szemügyre annak gazdagság zsákmányát. Vállára omló haját koszorú díszíti. Felsőteste társaiéhoz hasonlóan meztelen, látni engedi idomait. Deréktól lefelé dúsan redőzött lepel fedi, a mester részletgazdagon és élethűen faragta ki a lágy anyag gyűrődéseit. A textil alatt tökéletesen kivehető a lábak mozdulata, ahogy bal behajlított lábát kissé maga alá húzza.

Tisza

Mellette ül a ’Dráva’, ölében csigák sokasága látható. (3. kép) Haját szalaggal, babérkoszorúval és kagylóval díszítő nőalak állát bal kezében nyugtatva, elgondolkozva tekint maga elé. Közben jobb lába elfektetett klasszikus faragott kő vázán pihen. Egyetlen öltözéke neki is a derekát és lábait fedő lepel.

Dráva

Végül itt van a ’Száva’, lábainál sast ábrázoló címerrel. (4. kép) Háta közepéig, derekáig érő hullámos dús hajába mintha csak a szél kapott volna bele, fejét babérkoszorú ékesíti. Testtartása könnyed és egyben férfias: behajlított bal lábát jobb térdén nyugtatja oly módon, hogy baljának bokája jobb térdén nyugszik. A nőalak a távolba réved, miközben kezeit lábán nyugtatja.

Száva

Fedetlen bájaikkal akár erotikus megjelenésűek is lehetnének ezek az alakok, ám elnézve őket ez eszünkbe sem jut. Tagjaik erősek, férfiasak, hatalmas és erőtől duzzadó testük leginkább Michelangelo alakjait idézik emlékezetünkbe. A női alakok között dús szakállú, bajszos, hosszú hajú tengeri istenek arcképeit faragták a kút testére.

A kút legfelső medencetálján, győzedelmes pózban látható a Dunát jelképező férfialak. A hosszú hajú és szakállú, atlétákat is megszégyenítő izomzattal rendelkező férfi ágyékát lepel borítja. Bal kezében nagyméretű kagylót tart, jobbjával óriási evezőn támaszkodik. Jobb lábát egy delfinen nyugtatja. Klasszikus, komoly arca szintén Michelangelót, méghozzá Mózes szobrát idézi. (Ha érdekel a világhírű reneszánsz szobor, a róla készült narrációt itt elolvashatod.)

Említettem, hogy több történet is él a városi emlékezetben arról, hogy miért döntött úgy korának egyik legbefolyásosabb pénzintézete, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár, hogy egy ilyen drága köztéri alkotással ajándékozza meg a fővárost. Az egyik elképzelés szerint az eredetileg a Ferenciek terére tervezett kút felállítása mellett azért döntött a takarékpénztár, mert a Ferenciek terén álló épületének homlokzata előrébb ugrott az engedélyezett terveken megjelöltnél és lelkiismeretfurdalásuktól vezérelve írták ki a pályázatot. Talán egy kicsit hihetőbb az a magyarázat, hogy bírósági döntés kötelezte a homlokzati túlnyúlás miatt a pénzintézetet egy ilyen művészeti alkotás adományozására. A cég persze megpróbálta húzni a költséges művészeti kártérítés megrendelését, ám ekkor Budapest polgármestere felállíttatta a bankkal szemben a város első nyilvános vécéjét. Ez persze elég nagy motivációt jelentett!

Ha szeretnél többet megtudni a Danubius kút történetéről, akkor érdemes meghallgatni a Gönczi Ambrussal, a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény vezetőjével készített izgalmas beszélgetést: 9.tv – Ferencvárosi séták – Danubius Kút – YouTube

Somogyi-Rohonczy Zsófia

Rokkant parkolóhelyet jelöltek ki az irodaháznál

Forrás: iroda.hu

Tisztelt Tagtársaink, Kedves Olvasóink!

Örömmel tájékoztatjuk Önöket, hogy a VGYKE Regionális Központ közelében, az irodaház sarkánál (1141 Budapest, Szugló utca 81.) rokkant parkolóhelyet jelöltek ki azok számára, akik autóval érkeznek egyesületünkhöz.

VGYKE

Rákosmente első online klubja az advent jegyében

2020. december 2-án Rákosmente lámpásai megtartották első élő online klubjukat a Facebookon.

A téma az aktualitások megosztása után az advent volt, a résztvevő klubtagok rövid ismertetőt hallhattak az időszak történetéről. Dsida Jenő „Itt van a szép karácsony” című versével pedig Péter kedveskedett mindannyiuknak.

A klub a hagyományoknak megfelelően a név- és születésnaposok felköszöntésével fejeződött be.

Acsay Péter és Krayné Faragó Zsuzsanna
Közösségi civilszervezők

Narráció

Forrás: fortepan.hu

Vörösmarty szobor

Kedves Olvasó!

Hermész szobrát a hátunk mögött hagyva, a Váci utca kirakatai között sétálva haladunk tovább. Az egykori Pesti városfal végét jelző Váci kapu helyére érve már a Vörösmarty térre nyílik rálátásunk. Érdekesség, hogy az egykori városkapu helyét és formáját az eltérő színű kőburkolat jelzi a lába elé néző sétálónak. A Vörösmarty tér impozáns épületei között pedig az 1908 május 24-én felavatott nagy magyar költő előtt tisztelgő szoborcsoporttal ismerkedhetünk meg.

Az időjárás viszontagságai, a téli hideg nem kedvez a carrarai márványnak és a haraszti mészkőnek, amiből az alakokat és a talapzatot kifaragták, így a téli hónapokra letakarják a szobrot. Műanyaggal van beborítva most is, így egy 1958-as régi fotót hoztam illusztrációként. Érdemes megfigyelni, hogy mennyire más volt 60 évvel ezelőtt a tér. A szoborra magas fák árnya vetült, a háttérben pedig autó és busz is látható, hiszen a mai sétatéren egykoron élénk autóforgalom folyt, sőt még autószalonok is helyet kaptak.

Ahogy a mellékelt képen is látható, a szoborcsoport alakjai jócskán meghaladják az embernagyságot. A csoport felett, óriási kő padján ülő költő alakja 330 centiméter magas, míg a lábainál a korabeli magyar társadalmat szimbolizáló tömeget alkotó figurák 275 centiméteresek. A költőt egyszerű ruházatában örökítették meg a szobrászok (Kallos Ede és Telcs Ede), de az ábrázoláson feltűnik a Vörösmartyra jellemző, nyakába kötött kis kendő is. Az ülő alak jobb lábán nyugtatja mindkét kezét, kissé előre hajol és elgondolkozva tekint maga elé. Padjának talapzatán a Szózat jól ismert sorai olvashatók a kőbe vésve csupa nagybetűvel: „Hazádnak rendületlenül legyél híve oh magyar”

Miután tiszteletünket tettük a költőnél, merüljünk el a korabeli társadalom sztereotipizált tagjait megörökítő alakok sokaságában a Márkus Géza által tervezett talapzat alsóbb részén. A szobrász elképzelése szerint az alakok a Szózatot hallgatják, így arckifejezésükre egyfajta áhítat jellemző. A szobortömeg két nagy csoportra bomlik. Szemben állva a szoborcsoporttal a bal oldali szoborcsoportot szemlélve, balról jobbra haladva a következő figurákat ismerhetjük meg. Az első három alak talán egy kézműves család tagjait ábrázolja. A kötényt viselő bajszos férfi jobb karjával a hozzá húzódó, mezítlábas kisfia vállát karolja át. Bal karjába fiatal felesége karol, a nő jobb kezével könnyedén az egész szoborcsoport valamennyi alakját összekötő virágfűzért vagy babérkoszorút emeli. A nő szája kissé nyitva, mintha a költeményt énekelné vagy szavalná társaival. Tovább haladva gazdagabb öltözetű kislány látható, kezében kis virágcsokrot tart. Bal kezét fátylat viselő, elegáns ruhájú anyja fogja. A fátylat mintha csak egy szellő vagy egy mozdulat energiája mozdítaná meg. Ezzel az ábrázolással a szobrász élettel, mozgalmassággal tölti meg az alakokat. Mellettük idősödő, méltóságteljes szakállat és bajszot viselő férfi látható a 19. századi jellegzetes férfi öltözékben. Egyszerű szabású kabát zsinórozással, lábszár középig érő jellegzetes csizma a lábán. Fejével az eddigi alakoktól elfordul, ellentétes irányba néz, bal karjába kiskamasz fiatal lánya karol. Térjünk át a tömeg másik nagy csoportjának, a néző számára jobb oldalon látható alakoknak a megismerésére. Haladjunk az ő esetükben jobbról balra, az emlékmű központi tengelye velé. Jobb szélén szintén egy háromtagú család látható, középen a valószínűleg kétkezi munkás férfi, amelyre a jobb vállán nyugvó ásó utal. Balján fiatal felesége hajtja férje vállára fejét, kezében ő is kis virágcsokrot szorongat. Az apa bal oldalán nagyobbacska fia énekel komoly arccal. A fiú jobb kezében virágcsokor, baljában talán könyvet tart, amellyel a tanulás általi felemelkedést jelképezi.

A fiúcska mellett álló, zászlót tartó fiatal férfi az egyik legérdekesebb figurája a csoportnak. Alakját egy valós személyről mintázta Telcs Ede. Ő Yrjö Liipola finn szobrász, aki a cári uralom elől menekül Finnországból hazánkba és 1904 és 1934 között tevékenykedett Magyarországon. Művészeti munkája mellett politikai tevékenységet is folytatott, konzulként is dolgozott. A szoborcsoport készítése idején pedig Telcs Ede diákja volt, így lehetett ő a zászlót tartó diák modellje. Tőle balra, idős bajszos pásztor alakja támaszkodik botjára, mellette fiatal anya látható gyermekeivel. Érdemes körbe sétálni a szoborcsoportot, ugyanis izgalmas alakokkal találkozhatunk a hátsó talapzaton is, sőt az eddig megismert alakokról is teljesebb képet kaphatunk. Vitathatatlan, hogy míg a szobor frontján több a társadalom módosabb tagjainak az ábrázolása, a hátsó felén a szegényebb rétegek kerültek megmutatásra. Szerényebb öltözetű fiatal lányok és férfiak, kezükben tartva munkaeszközeiket. A csoport megrázó ábrázolása a kendős idős asszony, akinek ráncos arcán megmutatkozik dolgos élete minden küzdelme. Mellette álló mezítlábas fiatal fiút, talán unokáját, védelmezőn karolja át.

Érzelmekkel telített szoborcsoportot ismerhettünk meg Kallos Ede és Telcs Ede munkájában, de tartogat még számunkra egy romantikus történetet az alkotás. A népszerű anekdota szerint, amikor gyűjtést szerveztek a szobor elkészítésére, egy Liszkay János nevű koldus is úgy döntött, hogy hozzájárul a nagy költő emlékművének elkészítéséhez. Nem volt más kincse, így az édesanyjától örökölt ezüst húszkrajcárost, másnéven Máriás, küldte el a bizottságnak, akiket úgy megérintett a felajánlás, hogy azt változatlan formában be is építették a szoborba. A mára már megfeketedett pénzérme a szoborcsoport jobb oldalán, két gyermekével ábrázolt anya mellett, kezében tartott kisgyermeke közelében található.

Ha szeretnél többet megtudni az emlékmű létrejöttéről, akkor ajánlom az alábbi írást, amelyben a szobor megalkotására kiírt pályázat többi terve is látható:
Márványba rejtett Máriás: 110 éves a Vörösmarty-szobor | PestBuda

Az illusztrációként használt fotó a fortepan.hu oldalról származik. Képszáma 16208, adományozója Kotnyek Antal.

Somogyi-Rohonczy Zsófia

Adventi gondolatok az óbudai online klubnapon

Első alkalommal tartott online klubnapot az óbudai Lámpás Klub.

Adventhez közeledve bőven volt miről beszélni. Először tisztában kell lennünk azzal, mit jelent advent: Eljövetel, az Úr eljövetele.

Ünnepi gondolatokkal kezdjük meg készülődésünket, hogy örömmel tudjuk elvégezni mindazt, amit szeretnénk. Szó esett különböző dekorációk elkészítéséről. Felidéztük a feledésbe merülő szokásokat is. A videóban ezekről részletesen hallhatunk. Megtekintését mindenkinek szeretettel ajánlom.

Vasné Pintér Teréz
Közösségi civilszervező

Riport Petneházy Emőkével az audionarrációról

Lukács Erzsébet Böbke vagyok, a terézvárosi Lámpás Klub vezetője és közösségi civilszervezője.

Vendégem: Petneházy Emőke, a Vakok Iskolájának Gyógypedagógiai asszisztense, audionarrátor.

A vírushelyzet miatt klubnapunk 2020. november 18-án Online adásban volt látható.

A VGYKE 2020-ban is sikeresen pályázott az NFSZK „FOF2020 A vizuális kultúra mindenkié” nevű pályázatán, melynek keretében az audionarrációról és az akadálymentes kultúráról beszélgettünk.

Klubnapunk a terézvárosi látássérültek klubja facebook oldalán érhető el.

Lukács Erzsébet Böbke
VI. kerületi közösségi civilszervező

Narráció

Hermész-kút a Váci utcában

Budapest -és általában a városok- utcáit nemcsak nemzeti hősök, királyok és hadvezérek népesítik be, hanem időről időre istenségek is felbukkannak. Ezúttal egy görög isten, Hermész alakjával foglalkozunk kicsit részletesebben.

Az egyik leglátványosabb Hermész ábrázolással a Váci utca forgatagában találkozhatunk, pontosabban a Váci utca és a Régiposta utca találkozásánál kialakított kis téren. 1983-ban itt állították fel Giovanni de Bologna 16. századi németalföldi szobrász Hermész ábrázolásának bronz szobrát, aminek Wild László építész tervezett elegáns kő kutat. A nyolcszögletű kútból négyzetes oszlop emelkedik ki, amelynek egy-egy oldalán egy bronz halfejből folyik ki a víz. Az oszlop tetején félgömb alakú elemen egyensúlyoz a görög istenség. A kút kávájára kényelmesen le is ülhetünk, ha a nagy nyári melegben megpihennénk egy kicsit.

Hermész – római nevén Merkúr– alakja egy igazi klasszikus szobrászati alkotás, anatómiailag pontosan és élethűen ábrázolja az atletikus férfitest minden részletét. A szeméremre viszont adott a szobrász, Hermész ágyékát egy kis falevél takarja. Az alak testsúlyát bal lábára helyezi, azzal egyensúlyoz a fém félgömbön, míg jobb lábát kissé hátra emeli. Az elegáns mozdulatot tovább hangsúlyozza a bal kezének hüvelyk, mutató és középső ujjai között tartott kígyós, szárnyas bot és a jobb kezének könnyedén felemelt mutató tartása. Mintha csak mutatóujjával előre haladásra, munkára buzdítaná a sétában megpihenő nézőjét. De Bologna szakálltalan, örökifjú fiatal férfiként ábrázolta az istenséget, hullámos hajfürtjei kikandikálnak kalapja alól. Mégis mi teszi ezt a tökéletes ifjút mégis istenné? A szobrász gondosan felruházta ismertetőjegyeivel, másnéven attribútumaival. Lássuk sorjában! Az elsők a szárnyak: az ifjú mindkét bokájánál, valamint láthatatlanná tevő kalapján kis szárnyak láthatók, amely a gyorsaságát biztosította az istenek hírnökének is tartott Hermésznek. A második a pálcája (görög nevén kerükeión; caduceus a rómaiaknál), amelyet bal kezében tart. A kereskedelem ősi jelképének tartott pálcát a két szárnyról és a rajta tekergő két kígyóról lehet felismerni. Sokan összetévesztik a gyógyszertárak jelképeként elterjedt kígyós bottal, de ott csak egy kígyót találunk. A bronz szobor, kültéri elhelyezéséből adódóan magán őrzi a környezet hatását. A feketés sötét szobor enyhe zöld patinás árnyalatot kapott.

Néhány gondolat Hermészről, római nevén Merkúrról:

Hermész Zeusz és Maia nimfa gyermekeként jött a világra és az istenek hírnökeként volt ismert a görög mitológiában. Emellett a pásztorok, az utazók, a kereskedők, a súly- és hosszmértékek isteneként is tisztelték, valamint az ékesszólás, irodalom, az atlétika és a tolvajok védelmezőjeként tartották számon. Számtalan történet szól furfangjáról és ravaszságáról. A költészetben is járatos volt, Apollón egyik legközelibb barátja volt.

Ha szeretnél többet megtudni Hermészről, akkor ajánlom ezt a videót: Nagy mitoszok – Hermész – YouTube:

Hol találkozhatsz még Hermész szoborral Budapesten?

Az Andrássy út és Bajcsy-Zsilinszky út találkozásánál, a Sugárút első épületének az egykori francia biztosító épületének, a Fonciére-palotának tetejét díszíti Szász Gyula Hermész szobra. Annyiban különbözik Váci utcai társától, hogy itt az alakot drapéria takarja és nem falevél, valamint egy pénzeszsákot tart kezében és a szobrot kiegészíti két szárnyas griffmadár szobra is. Testük oroszlán, míg fejüket, szárnyukat és karmos lábukat a sastól kölcsönözték.

Somogyi-Rohonczy Zsófia

Narráció

Haranghy Jenő: Szondi-mozaik az egykori Béke szálló homlokzatán

A Kodály körönd egyik hősét követve a Teréz körúton találjuk magunkat az egykori Béke Szálló, ma Radisson Blue Hotel előtt. A homlokzatának gyönyörű mozaikjai által azonban nemcsak a honvédő katona története elevenedik meg, hanem a 20. század elejének egyik remek művésze, Haranghy Jenő előtt is tiszteleghetünk. Az ő munkájával az előző sorozatban, a Műcsarnok timpanonjának Szent István, a művészetek pártolója című mozaikjának esetében már megismerkedhettünk. (A Műcsarnokról készült leírás megtalálható itt)

A Teréz körút és Szondi utca sarkán 1912-ben nyílt meg a híres Britannia Szálló, később keresztelték csak át Béke Szállóra. A kávéház, a Szondi Söröző, a bálterem és más különtermei, sőt az épület kívül- belül Haranghy Jenő grafikusművész munkáival volt tele, így sokan „Haranghy múzeumnak” is hívták. Ma az utcai homlokzat gyönyörű képeivel ismerkedünk meg alaposabban, amelyekre 1947-ben kapott megbízást a művész.

A körúti homlokzat íves, kétszárnyú bejáratának két oldalán a török ostrom képei láthatók. (1. kép) A keretet vöröses színű, várfal bástyáinak fogazatát idéző elemek díszítik. A képek egy régi verseskönyv vagy mesekönyv illusztrációjának hangulatát idézik rajzos stílusukkal. Színei egykoron minden bizonnyal élénkek voltak, mostanra a körúti szmog szürkés árnyalatot adott neki. A kép felső sávjában jobb oldalon a Szondi György által védett drégelyi vár látható a hegy ormán, alatta színpompás sátrak sorakoznak szorosan egymás mellett és mögött. Bal oldalon, a várral szemben (azaz egy vonalban vele) török katona szegezi rá ágyúját. A katona alatt, a bejárat bal oldalán szakállas, tollas turbános, díszes öltözetű török vezér látható. Lovának szerszámozása is gazdagon díszített, a férfialak kezében lófarkas kopját tart. A figura alatt szöveg olvasható, amely idézet Arany János Szondi két apródja című balladájából. „Hadd zúgjon az álgyu! pogány Ali mond, / És pattog a bomba, és röpked a gránát”. A bejárat jobb oldalán a török hadsereget jelképező turbános lovas katonák láthatók. A lovak patái felverik a port, amely érzékelteti roppant erejüket és sebességüket. A lovasokat egymás mögött, részben takarásban ábrázolja a művész, összesen öt lovas látható. A homlokzaton a mozaik képeit több helyen a balladából vett idézetek egészítik ki. Az olvasásukat nemcsak a mozaik technikája, hanem az ékezetek mellőzése is nehezíti kicsit.

Körút felőli homlokzat: bejárat

A Szondi utcára befordulva találkozhatunk magával Szondi Györggyel. Az épület sarkát kissé lecsapták, tehát a sarkon egy körülbelül 2 méter széles falszakasz alakult ki. Itt állt a második világháború előtt Bory Jenő Szondi szobra, aminek elpusztulása után és annak pótlására álmodta meg ide Haranghy a várvédő kapitány mozaik képét. (2. kép) A mozaikkép közepén Szondi György alakja látható. Az ősz hajú és szakállú idős kapitány szemét lehunyja, testén tetőtől talpig páncélt visel, vállát súlyos vörös palást fedi. Súlyos pallosát teste előtt, két kézzel fogva a földön támasztja. Irdatlan méretét jelzi, hogy markolata a férfi derekáig ér. Ilyen súlyú kardot bizony csak két kézzel tudott megemelni a roppant erejű harcos. A férfi lábánál nagy sörényű, hím oroszlán fekszik. Az alak feje fölött pergamentekercset idéző elem látható, ennek bal oldalán vélhetőleg Szondi címere látható, míg a tekercsen vörös színnel, régi kódexek betűivel írva Szondi György neve olvasható. A férfi fejének két oldalán olvasható vörössel a drégelyi ostrom dátuma, az 1552-es évszám. Bal oldalon a 15-ös, jobb oldalon 52-es szám. Van azonban még mit olvasni a képen, a mozaikon ugyanis megörökítették a várvédő rövid történetét is. „Szondy György 1552-ben életét áldozta a hazáért. Drégely várát védte az ostromló törökök ellen. Csodálatra méltó hősiessége visszaadta a nemzetnek a hitét önmagában. Az ő hősi emlékének állítottunk e helyen 1939-ben szobrot, amely 1945-ben az ostrom ideje alatt elpusztult. Isten óvja az emlékművet és e házat. Britannia szálló és Szondi söröző” A felirat alatt kör alakú koszorú mozaik képe látható, amelyet négy helyen nemzeti színű szalaggal kötöttek át. A koszorú két oldalán olvasható a mozaik készítésének éve: 1947.

Szondi alakja

A Szondi utcai homlokzaton folytatódik tovább a ballada, a nagy képet itt is a várfalat idéző vörös sáv keretezi (3. kép). A képet itt is egy íves ablak szakítja meg a fal közepén, az ablakon át bepillanthatunk a földszinti kávézóba, amelynek egyik dísze az óriási üveg kupola, ami egykoron a bálterem dísze volt. A Szondi utcai homlokzat képeinek főszereplői már a várkapitány két apródja. A kép tetején itt is tájkép található. Bal felső sarokban a hegytetőn álló romos vár szürke csonkjai láthatók, alatta szöveg: „Ő álla halála vérmosta fokán, / Diadallal várta be végét.” A jobb sarokban naplemente sötét felhői között egy dombra állított kopja előtt két alak térdel a nézőknek hátat fordítva. Öltözetük vöröses-barnás színekben játszik, rövid köpenyt viselnek. A jelenet alatt az alábbi szöveg olvasható: „Két ifiu térdel, kezökben a lant, / A kopja tövén, mintha volna feszűlet. / Zsibongva hadával a völgyben alant / Ali győzelem-ünnepet űlet.” A fal bal alsó sarkában már szemből látjuk az alakokat, kezükben lantot tartanak. A fiúk jobb lábukra helyezve testsúlyukat, hangszerükön játszva, elmerengve tekintenek maguk elé a földre. Mögöttük kopár, megtépázott fa látható, ami tükrözi az esemény szomorú hangulatát. Alattuk szöveg olvasható: „Két dalnoka is volt, két árva fiú: / Öltözteti cifrán bársonyba puhába” A győztes öröme is megjelenik, a kép jobb alsó sarkában a török győzelmi ünnepet láthatjuk. A török vezért sátrában örökítette meg a művész, szolgák viszik elé az ételt és zenészek szolgáltatják a győzelmi muzsikát.

Szondi utcai homlokzat

Talán a leírásból is érzékelhető, hogy Haranghy Jenő, mintha egy képregényt vitt volna fel az épület homlokzatára. Ez a képregény jelleg nagyon különleges és egyáltalán nem teszi populárissá vagy éppen túlzóvá az épület megjelenését. Igazi kuriózum Budapest utcáin!

Arany János Szondi két apródja című balladája, Sinkovits Imre előadásában meghallgatható itt:

Pár gondolat a technikáról:

A mozaik az egyik legősibb művészeti technika, találkozhatunk vele például Pompei romjai között is. Az elv roppant egyszerű. Kisméretű, jellemzően négyzet alakú kövekből alakítják ki a művészek a mintát, formákat, alakokat vagy akár feliratokat is. Minél részletgazdagabb, aprólékosabb képeket szeretnének létrehozni, annál kisebb elemeket használnak fel. A felületre felragasztott kis négyzetek persze nem illeszkednek tökéletesen egymáshoz, így a köztük kialakuló réseket tömítő anyaggal, legtöbbször cementtel töltik ki. Ez adja a kis formák kontúrját. A Béke szálló képein testközelből megfigyelhető, megérinthető a technika.

Somogyi-Rohonczy Zsófia

Akadálymentes környezet: Balázs Zsanett interjúja

Akadálymentesítés: órákig lehetne beszélgetni a témáról. A 17 perces összeállításban a VGYKE két munkatársa, Leány Ferenc és Helmes Renáta az utcai akadálymentesítést és a belső tereken való biztonságos közlekedést emelte ki. Az interjúalanyokat Balázs Zsanett kérdezte.

A Budapest Airport Zrt. és a Budapesti Közlekedési Központ online sajtótájékoztatója

Forrás: www.parameter.sk

Közös sajtótájékoztatót tartott a Budapest Airport Zrt. és a Budapesti Közlekedési Központ, melyre 2020. december 8-án, kedden délelőtt került sor. Az online tájékoztatón kérésükre az MVGYOSZ és a VGYKE néhány munkatársa is részt vett.

A két szervezet a 2020. július 1-jén elindult, a Duna Transznacionális Együttműködési Program keretében megvalósuló DANOVA – Innovatív közlekedési szolgáltatások vak és gyengénlátó utasok részére a Duna régióban elnevezésű projektet mutatta be. Az Európai Unió által támogatott nemzetközi kutatás-fejlesztési projekt célja, hogy javítsa nagyobb közlekedési csomópontok megközelíthetőségét vak és gyengénlátó utasok számára. Ilyen csomópontok a repülőterek, kikötők, vasút- és buszállomások.

Borsi Dávid, a BKK kommunikációs vezetője és szóvivője hangsúlyozta, hogy egyre több megálló, felszíni járat akadálymentesítését tervezik, növelve az alacsonypadlós járművek számát. Beszélt arról az alapvető problémáról, hogy a vak és gyengénlátó utasok nem tudják használni a vizuális információkat segítség igénybevétele nélkül. Utalt arra, hogy az állomásokon dolgozó személyzet képzettsége jelenleg nem megfelelő ahhoz, hogy a látássérültek igényei szerint segíteni tudjanak. Végül felhívta a figyelmet a Járókelő Közhasznú Egyesülettel együttműködve létrehozott, a közterületeken észlelt problémák megoldásában segítő platformra, a jarokelo.hura, buzdítva a résztvevőket az oldal használatára.

Valentínyi Katalin, a Budapest Airport Zrt. kommunikációért és kormányzati kapcsolatokért felelős vezetője vette át a szót. Kiemelte, hogy az európai rendszerek több mint 90%-a nem használható akadálymentesen látássérültek számára. Az infrastruktúrális beruházás mellett kitért a személyi asszisztenciára: a repülőtéren hívópontokat alakítanának ki, melyek segítségével a vak és gyengénlátó utazókat végigkísérnék a repülőtéren, segítenék őket a repülőgépre való beszállást megelőző lépésekben.

Katona Sarolta, a Budapest Airport Zrt. pénzügyi elemzési menedzsere a projekt szakmai hátterét mutatta be. Megemlítette, hogy a projekt 2020. július 1-je és 2022. december 31-e között valósul meg. Kiemelte, hogy Európa-szerte több mint 30 millió vak és gyengénlátó ember nem tudja maximálisan kihasználni az elérhető szolgáltatásokat, melyeknek javítása, az infrastruktúra fejlesztése, valamint a személyi asszisztencia kialakítása elengedhetetlen. Ez utóbbi megvalósítása érdekében a személyzet képzése szükséges érzékenyítő tréningek és oktatási anyagok segítségével. Fontos a személyzet tagjainak megfelelő hozzáállása, és hogy ismerjék a vak és gyengénlátó személyek elvárásait és igényeit.

A BKK munkatársa a fő célkitűzésekről beszélt. A projektnek 14 partnere van, illetve további 4 társpartnere, és a Duna régió 9 országa vesz részt benne. Ilyen partnerek repülőterek, kikötők, látássérülteket segítő szervezetek. Hazai partnerei a Budapest Airport Zrt. és a Budapesti Közlekedési Központ. Az országok részletes felméréseket végeznek a látássérültek igényeinek megismerésével kapcsolatban. Ezek mellett különböző célcsoportokat, cégeket – köztük az MVGYOSZ-t és a VGYKE-t is – vonnak be, továbbá segítő programokat hoznak létre és fejlesztenek. A munkacsomagokról is szót ejtett.

Németh Orsolya, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége szakmai vezetője köszönetét fejezte ki a megkeresésért, néhány szóban beszélt a fogyatékossággal élő személyek jogairól, majd röviden bemutatta az akadálymentesítési megoldásokat, különös tekintettel a taktilis burkolatokra vagy az infokommunikációs eszközökre.

Végül sor került a sajtótájékoztató ideje alatt, írásban feltett kérdések megválaszolására is.

Ezúton köszönjük a Budapest Airport Zrt.-nek és a BKK Zrt.-nek, hogy egyesületünket is meghívták az eseményre, és megismertették velünk a projekt működését!

VGYKE

Lírai klubnap

A XIII. és XVI. kerületi Lámpás Klubok 2020. november 16-án tartották meg online klubnapjukat.

Vendég: Borsós Miklós versmondó.