Széles Attiláné

Panka életmeséje és beszámolója a kispesti Szülő Klubról

kep-pankaSzéles Attiláné vagyok, 59 éves, látássérült. A látássérültségem, egy öröklött szembetegségből maradt rám.  Dg: Degeneratio pigmentosa retinae, famillaris forma (genetikai hibán alapuló, örökletes retina disztrófia).

Sajnos, a fiam is örökölte tőlem ezt a szembetegséget. 7 éves korában derült ki, de mivel még korai stádiumban volt, és nem tudtunk speciális szemvizsgálatról sem, nem vették fel a gyengénlátók iskolájába. Most 34 éves, és igen csak kínlódik az előre haladott állapotával. Ha lehetőségünk lett volna az országos látásvizsgálaton részt venni, biztosan átkerült volna a gyengénlátók iskolájába, és könnyebben tanult volna, másképp alakul az élete a hasonló látássérült gyerekek között.

2016 Szeptember 26–án Kispesten részt vettem a VGYKE által szervezett szülő klubon. Többen is elmondtuk gyermekeink betegségét, hogyan és mit csináltunk, tapasztaltunk velük kapcsolatban. Hogyan álltak hozzánk és gyerekeinkhez a kívülállók és az orvosok. Ki hogyan, s egyáltalán kapott-e segítséget. Ahány beszámoló volt, mind teljesen más eset, betegség, probléma, és segítség, (vagy nem volt segítség), a látássérült gyermekek szüleinek.

Ezen a szülő klubon nagyon sok lehetőség hangzott el a látássérült gyermeket nevelő szülőknek, úgy, mint a VGYKE, valamint az Országos Látásvizsgáló Bizottság segítségnyújtása. Mindkét részről elhangzott, hogyan tudnák a szülőknek segíteni. Nagyon jól éreztem magam, és nagyon hasznos volt számomra ez a kis családias hangulatú szülő klub. Bár csak a fiam idejében kaptam volna ennyi segítséget. Minden szülőnek ajánlom a szülőklub látogatását, illetve a VGYKE felkeresését a segítségért.