Ápolási díj

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény tartalmazza az ápolási díj szabályait.

A törvény ezen ellátás három kategóriáját különbözteti meg.
Beszélünk:

  1. Ápolási díjról, e kategórián belül a szabályozás különböztet fogyatékos vagy tartósan beteg ápolása között
  2. Kiemelt ápolási díjról és
  3. Emelt összegű ápolási díjról.

Az alapellátás és az általános szabályok:

A törvény a következőképpen definiálja az ellátás fogalmát: az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.

Ápolási díjra jogosult a hozzátartozó [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pont], ha állandó és tartós gondozásra szoruló

1) súlyosan fogyatékos, vagy

2) tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi.

Érdemes kezdetnek a törvényi kereszthivatkozást értelmezni. Nézzük meg tehát,  hogy kit tekint a  PTk. szabály hozzátartozónak:

“hozzátartozó: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa;”

A közeli hozzátartozót pedig így határozza meg a törvény:

“közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér;”

Az ápolást végző személy számára egyidejűleg csak egy ápolási díjra való jogosultság állapítható meg, továbbá egy ápolt személyre tekintettel csak egy ápolást végző személy számára állapítható meg ápolási díj.

Nézzük meg most, hogy mit takarnak a definíció további fogalmai:

1.) súlyosan fogyatékos személy az, akinek

a) segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért kizárólag tapintó – halló – életmód folytatására képes,

b) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére és spontán elsajátítására segédeszközzel sem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad,

c) értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű, továbbá aki IQ értékétől függetlenül a személyiség egészét érintő (pervazív) fejlődési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető (BNO szerinti besorolása: F84.0-F84.9),

d) mozgásszervi károsodása, illetőleg funkciózavara olyan mértékű, hogy helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy végtaghiánya miatt önmaga ellátására nem képes és állandó ápolásra, gondozásra szorul;

2.) tartósan beteg az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.

Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha

–  az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, óvodai elhelyezésben vagy gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, illetve köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója, kivéve, ha

a) a köznevelési intézményben eltöltött idő a nemzeti köznevelésről szóló törvényben a köznevelési intézményben való kötelező tartózkodásra meghatározott időtartamot nem haladja meg,

b) az óvoda vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetve a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg,
c) a köznevelési, illetve a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg,

– NEM JOGOSULT ÁPOLÁSI DÍJRA A HOZZÁTARTOZÓ ABBAN AZ ESETBEN SEM, ha rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét.

KIVÉVE AZ ALÁBBI ESETEKET :

a.) ha részére az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján – keresőképtelenné válása esetén táppénzt folyósítanak

b.)ha saját jogú nyugdíjnak minősülő ellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban részesül (függetlenül azok összegétől)

FELTÉVE, HOGY

1.) AZ ELLÁTÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁG KELETKEZÉSÉT MEGELŐZŐ NAPON súlyosan fogyatékos személy ápolása okán folyósított ápolási díjra,  vagy kiemelt ápolási díjra volt jogosult,

2) AZ ELLÁTÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁG KEZDŐ NAPJÁT MEGELŐZŐ 20 ÉVEN BELÜL a súlyosan fogyatékos személy ápolása okán folyósított ápolási díjra, vagy a kiemelt ápolási díjra való jogosultsága legalább10 évig fennállt .

A hozzátartozó akkor sem jogosult ápolási díjra, ha
–  szakiskola, középiskola nappali rendszerű képzésének tanulója, illetve felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója,
–  keresőtevékenységet folytat és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja.