Zongora és patkolástan

Az újpesti lámpások szerveztek programot az Állatorvostudományi Egyetem Hutyra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum épületébe (1078 Budapest, István u. 2.), melyre több klub is ellátogatott.

Vezetőnk Váradi Adél történész-muzeológus már az udvaron fogadott bennünket, ahol Csatlós, a magyar szürke szarvasmarha szobra áll, kinek nevéhez az a hiedelem fűződik, hogy az a hallgató, aki ráül a hátára, nem fogja befejezni tanulmányait. Ezért nagy ívben elkerülik, viszont diplomaosztás napján megrohamozzák. Mulatságos látványt nyújt, ahogy talárban, 3-4 társuk segítségével igyekeznek felülni rá. Sok külföldi azért jön ilyenkor a campuszra, hogy ezt a nem mindennapi látványt megörökítse.

allatorvosi4allatorvosi1

A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Könyvtár, Levéltár és Múzeum a szakterület egyetlen nyilvános, tudományos közgyűjteménye Magyarországon. A Könyvtár egyidős az állatorvosképzéssel. Jeles professzorai kezdettől gyűjtötték és rendszerezték a téma hazai és külföldi könyveit.

Az állatorvos-történeti emlékek rendszerezett tárát első ízben Daday András professzor állította fel 1937-ben a központi épületben. A háború vihara jelentősen megtépázta és szétszórta a szép gyűjteményt. A mai formában 1984 szeptemberében nyílt meg a gazdag emléktár. A kiállított anyagot hármas tagozódásban tekinthetik meg a látogatók.

1. rész: Az állatgyógyászat eszközei

Az első kilenc vitrin az állatgyógyászat eszközeit és azok fejlődését mutatja be. E kiállítási rész körülbelül 200 évet foglal össze századunk első harmadáig. A régi fa, vas, bőr állatgyógyászati eszközöktől elkezdve a XVII-XIX. század speciális műszerein keresztül a XX. század már korszerű higiénés követelményeknek is megfelelő eszközeiig a műszerek széles skálája látható a vitrinekben. Az állatorvosképzéssel párhuzamosan patkolókovács képzés is folyt és a patkó történetét is láthattuk egy tárlóban. Alkalmunk nyílt különféle orvosi műszerek, koponyák, csontok és patkók megtapintására.

2. rész: A magyar állatorvos képzés története

A gyűjtemény második része az egyetem, illetve az állatorvosképzés történetével foglalkozik. Itt látható az egyetem jogelődjének, a Pesti Egyetem orvosi karán 1787-ben szervezett Állatgyógyászati Tanszék alapító rendelkezésének másolata és az intézmény fejlődésének valamennyi állomása egészen 1962-ig, amikor önálló Állatorvostudományi Egyetemmé vált.

Az intézet történetét néhány neves professzor életművén keresztül mutatja be a kiállítás. Az alapító Tolnay Sándor könyvei, székfoglaló beszéde mellett látható az a korabeli Inventarium, amelynek regisztrált könyveiből szinte valamennyi megtalálható a “Magyary-Kossa” Szakmatörténeti Könyvgyűjteményben. Érdekes emlék Hoffner József professzornak, Tolnay utódjának a receptgyűjteménye. Zlamál Vilmos professzor nevéhez a keleti marhavész továbbterjedésének megakadályozására kidolgozott módszer fűződik. Az 1867-ből származó Zlamál-féle marhavész abrosz is értékes darabja a gyűjteménynek.

Thanhoffer Lajos, a szövettan magyarországi úttörője írta meg az intézmény első száz évének történetét, és nevéhez fűződik a magyar nyelvű egyetemi oktatás bevezetése 1872-ben. Tormay Béla az állattenyésztés kiváló művelője volt.

Hutÿra Ferenc emlékét belgyógyászati szakkönyvének számos idegen nyelvű kiadása is őrzi. Hosszú igazgatói (rektori) tevékenysége alatt az intézet főiskolai rangra és benne az oktatás világszínvonalra emelkedett. Kotlán Sándor a parazitológia professzora volt, de az egyetemen az intézet történetének megírójaként is tisztelik. Egy ideig a könyvtár vezetőjeként és az egyetem szaklapjainak szerkesztőjeként is működött.

Varga Ferenc 1888-ban a pesti Állatgyógyintézet igazgatója lett. 1878-ban Nádaskay Bélával közösen megalapította az első magyar állatorvosi szaklapot, a Veterinariust. Leánya, Varga Vilma zongoraművész, zenepedagógus, Liszt Ferenc zongoraművész tanítványa volt.

Kotlán Sándor műveivel és Magyary-Kossa Gyula munkáival, az Állatorvosi Főiskola 1902-ben összeállított első tudományos igényű könyvtári katalógusával, valamint a magyar állatorvosi könyvészettel egy külön tárló foglalkozik. Magyary-Kossa Gyula különben a gyógyszertan professzora volt, emlékét két vitrinben összeállított patikamúzeum őrzi. Az intézet történetét bemutató rész utolsó vitrinjében Botskor László hagyatékából egy, a XIX. század első felében működő állatorvos teljes műszerkészlete tekinthető meg.

A 3. részben sok-sok állatszobrot állítottak ki, fajta szerint felsorolva. Láttuk Kincsem szobrát és képét, valamint a 200. angol derby belépőt, melyre dr. Fehér Dezső utazott feleségével, és egy fénykép őrzi találkozását a királynővel, ll. Erzsébettel.

allatorvosi2 allatorvosi3

Köszönetet szeretnénk mondani Váradi Adélnak, aki nagy szeretettel kalauzolt bennünket, és emlékezetessé tette a kiállítást számunkra. Meglepetésben volt részünk, mert búcsúzáskor kaptunk egy cd-t (Braille felirattal) és képcsomagot, Zongora és patkolástan címmel. Így bármikor felidézhetjük a kellemes perceket.

Bernát Zsuzsanna
közösségi civilszervező