Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete

Nálunk járt az Egyenlő Bánásmód Hatóság

2017. május 20.
A fényképen az látható, amint Gregor Katalin előadást tart a VGYKE dolgozóinak, mellette Mészáros Ágnes ül

A beszélgetéssel tarkított előadáson nagyon sokféle probléma előkerült, mellyel a dolgozók találkoztak a munkájuk során. Szóba került, hogy a Hatóság feladata a hátrányos megkülönböztetés orvoslása, vagyis az olyan helyzetek kezelése, amikor valaki egy sajátos tulajdonsága miatt nem ugyanazt a bánásmódot tapasztalja, amit a többi ember.

Ezzel kapcsolatban elhangzott, hogy milyen egy a Hatóság által is befogadható panasz. Szükséges tartalmaznia a panaszos nevét és elérhetőségét. Meg kell határozni, hogy ki és mikor okozta a sérelmet és milyen hátrányos megkülönböztetést valósított meg a tettével. Ha a sérelem összefügg az illető fogyatékosságával, akkor a fogyatékos állapotról is kell mellékelni egy igazolást.

Ha valaki megél egy hátrányos megkülönböztetést, akkor a sérelem kiderülését követően egy éve van panaszt tenni. A panaszt írásban, személyesen és az ügyfélkapun lehet benyújtani. Minden esetben feltétel a panaszos személyének a bizonyíthatósága, névtelenül nincs lehetőség bejelentést tenni.

A fényképen az látható, amint Gregor Katalin előadást tart a VGYKE dolgozóinak, mellette Mészáros Ágnes ül

Hallottunk néhány jellemző példát arra, hogy milyen fajta sérelmeket lehet a Hatóságon keresztül kezelni és azokra milyen megoldások születtek.

Érdekes helyzet a NAV elektronikus adóbevallása, ami nem csupán nem akadálymentes egy látássérült számára, hanem másoknak is nehézséget okoz a JAVA-környezet létrehozása. Ezzel kapcsolatban a Hatóság nem tudott még eredményt elérni.

Hasonló a helyzet a KSH elektronikus népszámlálásával, mely szintén nem kezelhető egy képernyőfelolvasót használó látássérült számára. Ezzel megvalósult a sérelem, de hiába tiltotta el a Hatóság a KSH-t a jogsértéstől, a probléma még szintén nem nyert orvoslást.

A bankokkal kapcsolatos kérdésekben is nehezen tudnak lépéseket elérni, mivel a látássérültek nem mindegyike kap egyenlő esélyű hozzáférést a banki szolgáltatásokhoz. A Hatóság a folyamatos bírságolással is csak lassú lépésekkel tud haladni, de még ők is érzik, hogy a mostani helyzet nem éppen ideális. Például egy vak ember nem köthet egyedül szerződést a bankkal, ami csak egy probléma a sok közül (például a látássérültek napszemüvegével való belépés lehetőségét is több helyen megtagadják). Hasonló a helyzet a Postánál is, ahol egy vak címzett ajánlott küldeményének a személyes átvétele nehézségekbe ütközik.

Ezeknél a még megoldásig nem jutott helyzetek esetében az lenne nagy segítség a Hatóság részére, ha a sérelmet elszenvedők minden esetben panaszt tennének, mert egész más tömeges panaszokkal fordulni egy szolgáltatóhoz, mint egy-két üggyel.

Szóba kerültek még az aláírással kapcsolatos és a tömegközlekedés kérdések is, melyekben könnyebb eredményeket elérni. Ezekben a kiindulópont a jól megírt panasz volt, mely a hatékony eljárás feltétele. Ezért ösztönözve lettünk arra, hogy mindig legyünk elég aktívak, mert ezzel a sorstársaink helyzetét is javítjuk.

A Hatóság nem csupán a szankciókkal tud eredményt elérni, mert a közvetítő, a megértést segítő kommunikációja is célt tud érni, de vannak helyzetek, amikor nincs más út. Ilyenkor akár nagyobb összegű pénzbírság is kiszabható egészen addig, amíg a sérelem nem kerül orvoslásra.

A Hatóság munkájával minden olvasónk megismerkedhet az Egyesületünk ügyfélszolgálati irodájában, ahol Braille-írásos tájékoztató is elérhető.