Nálunk járt az Egyenlő Bánásmód Hatóság

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság munkatársa tartott előadást Egyesületünk dolgozói számára. Dr. Gregor Katalin főosztályvezetővel az általános információk mellett konkrét, látássérülteket érintő szabályozásokról, ajánlásokról is beszélgettünk.

A beszélgetéssel tarkított előadáson nagyon sokféle probléma előkerült, mellyel a dolgozók találkoztak a munkájuk során. Szóba került, hogy a Hatóság feladata a hátrányos megkülönböztetés orvoslása, vagyis az olyan helyzetek kezelése, amikor valaki egy sajátos tulajdonsága miatt nem ugyanazt a bánásmódot tapasztalja, amit a többi ember.

Ezzel kapcsolatban elhangzott, hogy milyen egy a Hatóság által is befogadható panasz. Szükséges tartalmaznia a panaszos nevét és elérhetőségét. Meg kell határozni, hogy ki és mikor okozta a sérelmet és milyen hátrányos megkülönböztetést valósított meg a tettével. Ha a sérelem összefügg az illető fogyatékosságával, akkor a fogyatékos állapotról is kell mellékelni egy igazolást.

Ha valaki megél egy hátrányos megkülönböztetést, akkor a sérelem kiderülését követően egy éve van panaszt tenni. A panaszt írásban, személyesen és az ügyfélkapun lehet benyújtani. Minden esetben feltétel a panaszos személyének a bizonyíthatósága, névtelenül nincs lehetőség bejelentést tenni.

A fényképen az látható, amint Gregor Katalin előadást tart a VGYKE dolgozóinak, mellette Mészáros Ágnes ül

Hallottunk néhány jellemző példát arra, hogy milyen fajta sérelmeket lehet a Hatóságon keresztül kezelni és azokra milyen megoldások születtek.

Érdekes helyzet a NAV elektronikus adóbevallása, ami nem csupán nem akadálymentes egy látássérült számára, hanem másoknak is nehézséget okoz a JAVA-környezet létrehozása. Ezzel kapcsolatban a Hatóság nem tudott még eredményt elérni.

Hasonló a helyzet a KSH elektronikus népszámlálásával, mely szintén nem kezelhető egy képernyőfelolvasót használó látássérült számára. Ezzel megvalósult a sérelem, de hiába tiltotta el a Hatóság a KSH-t a jogsértéstől, a probléma még szintén nem nyert orvoslást.

A bankokkal kapcsolatos kérdésekben is nehezen tudnak lépéseket elérni, mivel a látássérültek nem mindegyike kap egyenlő esélyű hozzáférést a banki szolgáltatásokhoz. A Hatóság a folyamatos bírságolással is csak lassú lépésekkel tud haladni, de még ők is érzik, hogy a mostani helyzet nem éppen ideális. Például egy vak ember nem köthet egyedül szerződést a bankkal, ami csak egy probléma a sok közül (például a látássérültek napszemüvegével való belépés lehetőségét is több helyen megtagadják). Hasonló a helyzet a Postánál is, ahol egy vak címzett ajánlott küldeményének a személyes átvétele nehézségekbe ütközik.

Ezeknél a még megoldásig nem jutott helyzetek esetében az lenne nagy segítség a Hatóság részére, ha a sérelmet elszenvedők minden esetben panaszt tennének, mert egész más tömeges panaszokkal fordulni egy szolgáltatóhoz, mint egy-két üggyel.

Szóba kerültek még az aláírással kapcsolatos és a tömegközlekedés kérdések is, melyekben könnyebb eredményeket elérni. Ezekben a kiindulópont a jól megírt panasz volt, mely a hatékony eljárás feltétele. Ezért ösztönözve lettünk arra, hogy mindig legyünk elég aktívak, mert ezzel a sorstársaink helyzetét is javítjuk.

A Hatóság nem csupán a szankciókkal tud eredményt elérni, mert a közvetítő, a megértést segítő kommunikációja is célt tud érni, de vannak helyzetek, amikor nincs más út. Ilyenkor akár nagyobb összegű pénzbírság is kiszabható egészen addig, amíg a sérelem nem kerül orvoslásra.

A Hatóság munkájával minden olvasónk megismerkedhet az Egyesületünk ügyfélszolgálati irodájában, ahol Braille-írásos tájékoztató is elérhető.

Feltöltve: | Utolsó frissítés: