Mátyás Király Palotájában jártunk!

Idegenvezetőnk G. Tóth Franciska volt, akit már az esztergomi Babits Mihály Emlékházban nagyon megszerettünk. Jó volt újra találkozni vele!

A séta során újabb és újabb meglepetések értek bennünket, noha már többen jártunk itt korábban is. A palota kőtárában jól esett a régi pince hűvösében elidőzni – és a Mátyás korabeli kutak és erkélytöredékekben meglátni a régi világ törekvéseit, a vörös márvány hűvösét kezünkkel tapintani.

IMG_20170620_102256

A híres díszudvarban olyan hangulat lepi meg a látogatót, amilyen a reneszánsz korszak idején is lehetett, noha Visegrádon még viszonylag a kezdeti lépéseket tették meg a művészek és a mesterek, akiket Mátyás felesége, Beatrix királyné hívott ide Itáliából. Giovanni Dalmata neve fontos, hiszen Ő alkotta meg az 1000 Ft-os címletünkön is rajta lévő Herkules kutat. Ha az embernek van ideje igazán közelről nézni és érinteni ezt a kutat, valóban elhisszük Franciskának, hogy Dalmata kivételes tehetségű, egyéni művészi ötletekkel alkotó szobrászművész volt. A szép gránátalma füzérek díszítette kút valóban a gyönyörködésre szolgál, miközben az ember szelleme és lelke a vízcsobogást hallgatva megnyugszik. A kútból főleg az oldallapok maradtak meg épen, eredeti szépségükben és ezért ezeket nagy becsben tartják, és egy zárt teremben lehet megtalálni.

20170620_104412

Az eredeti töredékek mellett kapott helyet a Múzsák kútja, amelyből annak idején vörös és fehér bor folyt, a korabeli vendégek nagy örömére és Mátyás király ünnepi pompájának fokozására. Ha elképzeljük, milyen lehetett a király 350 szobás régi palotája, megértjük annak a pápai követnek a levelét, aki az 1480-es években azt írta, hogy „kelt a visegrádi paradicsomból…”

20170620_095815

A kiállítási tárlókban lévő gazdag leletanyagból legjobban a régi csirkecsontok tetszettek nekünk, amelyek a régészek „ínyenc fogásai”, ugyanis a konyhai szeméthulladékok között találták meg ezeket. A terem közepén egy 14. századi padlófűtéses udvarház makettje kapcsán a Mátyás előtt fontos király Károly Róbert emlékezete is előkerült. Ő 1323-ban fővárossá tette Visegrádot, a Fellegvárban őriztette a magyar Szent Koronát. Ebben a Duna menti házában érte őt és családját a magyar középkor egyik legsúlyosabb merénylete, amelyet Zách Felícián követett el. 1855-ben ezt a történeti eseményt énekli meg Arany János költőnk Zách Klára címmel. A balladát Franciska felolvasta nekünk.

20170620_095602

Az I. emeleten Corvin János lakosztálya egy igazi kis minibirodalom – szalonnal, dolgozószobával és alvószobával. A fiatal herceg számára biztosan kényelmes szállás lehetett. A berendezése szerény, egyszerű, kevés bútortárgy is elég volt a lakószobákban. A sok szép és gazdag információ után igazán megszomjaztunk, és a palota büféjében uzsonnáztunk és kávéztunk egyet miközben idegenvezetőnk Áprily Lajos verseit olvasta fel nekünk, aki itt élt és alkotott Visegrádon, itt is halt meg, a visegrádi temetőben nyugszik.

Csak egy másfél órát kellett utaztunk Budapestről, és egy igazi felüdülésben volt részünk. Franciska csak annyit mondott a visegrádi történelmi séta után, hogy mostantól Újpest Lámpásai Visegrádot is beragyogják kedvességükkel és érdeklődésükkel. Ezt szívesen vállaljuk, és várjuk az esztergomi találkozást is a szintén gazdag múltra visszatekintő, Árpád-kori fővárosban!

Kulman Tiborné, Széles Attiláné
közösségi civilszervezők