Klubnap a napozásról

A júliusi klubnapunk elején megbeszéltük az augusztusi programokat. Említettük a  zebegényi kirándulásunk tervezetét is, miszerint közösen felkeresnénk egy magánkézben lévő hajózási múzeumot.

A képen a két kerületi szervező látható, amint a többiekhez beszélnek A képen a klubterem látható a két kerületi szervezővel

A fő témánk a napozás volt. Bevezetésképp mindenki beszélt a napozási szokásairól vagy az azzal kapcsolatos ellenérzéseiről. Utána egy kisebb történeti áttekintést hallgattunk meg a napozásról, mint szokásról.

Megismerhettük, hogy a napozás egy aránylag modern dolog. Ahhoz, hogy széles körben elterjedjen, szükség volt arra, hogy a városi lakosság aránya megnőjön a társadalmon belül, valamint ismert legyen a munkaidő és a fizetett szabadság intézménye. Ezek közvetett módon járultak hozzá ahhoz, hogy a napbarnított bőrszín divatba jöhessen és emberek tömegei kezdjenek kifeküdni a napra.

Azt is megtudtuk, hogy a barna bőrszín, mint divat, a társadalom tehetősebb rétegeinél jelent meg először, majd egyre többen kezdték el utánozni, így vált státusszimbólummá. A napozás aranykora az 1980-as évekig tartott, amikor egyre több bőrgyógyász mutatott rá arra, hogy a napozással nagyon óvatosan kell bánni. Ehhez hozzájárult az ózonréteg elvékonyodása is, így a napozás helyett a szolárium kezdett hódítani.

E mellett nem tűnt el a napozás sem teljesen, mert megjelentek az egyre erősebb és jobb fényvédő krémek, valamint számos tanács az ésszerű napozáshoz, nem mellékesen pedig a szolárium veszélyei is ismertté váltak. Ez a vita nagyon hasonlít a vaj és a margarin híveinek a csatájára, melyet csak alapos informálódás után lehet átlátni és megérteni az egyes oldalak gondolkodását. Példának említésre került, hogy amióta az emberek óvakodnak a napozástól, azóta megemelkedtek az olyan betegségek, melyeket a napon töltött idővel meg lehetne előzni. Ez rámutat arra, hogy önmagában a napsütés nem mindig ártalmas.

Végezetül egy figyelmeztetést hallhattunk arról, hogy mielőtt bármilyen egészséggel kapcsolatos döntést hoznánk, mindig szakértőnél informálódjunk, aki ismeri az egyéni állapotunkat, sajátosságainkat és soha ne akarjuk megspórolni magunknak a személyes kutatásba fektetett energiát, ha az egészségünkről van szó.

Mindent összevetve egy nagyon érdekes előadást hallgathattunk meg, mely nagyon sok kérdést megnyitott, melyekről szívesen elbeszélgettünk volna többet is, ha lett volna rá elég időnk. Azonban nem keseredtünk el, hiszen számos klubnap és program kínál alkalmat arra, hogy ezekre visszatérjünk!

Jánosi Veronika és Molnárné Tóth Andrea
közösségi civilszervezők