Egészségről volt szó Újpesten

Rohan az idő. Már az áprilisi klubnapunk is elmúlt. Szép számmal gyűltünk össze a klubdélutánunkon, amelyet sikeresnek mondhatunk.

Ismét nálunk jártak a Halláscentrum már jól ismert munkatársai, Linda, és Szabina. Összegyűjtött 2017. évre szóló tájékoztatókkal érkeztek hozzánk, amelyben a leggyakrabban felmerülő megváltozott munkaképességű személyeket érintő információk vannak. A klub ideje alatt hallásvizsgálatot végeztek és a tagjainkat tanácsokkal látták el. A klubéletünk segítésére hoztak nekünk egy csomag Braille-papírt, és szendvicsekkel kedveskedtek nekünk.

A képen a klubnap egy pillanata látható, amint a megjelentek hallgatják a Halláscentrum tájékoztatóját A fényképen az látható, amint Noémi bemutató masszázst tart a tagoknak

Következő vendégünk, Noémi, tájékoztatást tartott, az egyesület masszázs szolgáltatásáról, árairól, kedvezményeiről és ízelítőt adott tagjainknak, a masszírozás gyógyító hatásáról. Érdekes és hasznos munkakört betöltő munkatársunk, Erika, felhívta a figyelmünket, egy színházi előadásra.

Hladony Sándor önkormányzati képviselő úr, színes programokat hozott nekünk Újpestről. Végül a jeles napok sem maradhattak el. Ennek keretében, a nemzetközi gyermekkönyv alkalmából, Panka egy rövid, saját írású mesével lepett meg minket, melyet ezen beszámoló végén mindenki elolvashat. Bizony nehezen álltunk fel a székekről, és búcsúztunk el egymástól.

Kulman Tiborné, Széles Attiláné
közösségi civilszervezők

A bölcs tanács

Egyszer volt, hol nem volt, egy gyönyörű szép hatalmas erdő. Rengeteg madár faj élt, ebben az ételben is gazdag fa sokaságban. Az erdő közepén még egy vidáman csorgadozó kis patak is díszítette az amúgy is pompázó tájat. A tisztás közepén haladt át, előbukkanva a fák közül áthaladva a virágok, és a zöldellő magas fű között, hogy aztán eltűnjön az erdő sűrűjében.

Az állatoknak több okból is fontos volt ez a tisztás. Először is azért, mert itt tudták oltani szomjukat, meg aztán mindig itt tartották a gyűléseiket hetente egyszer. Fontos dolgokat beszéltek meg ezeken az összejöveteleken.

Történt egyszer, hogy rigóéknál négy fióka bújt ki a tojásokból. Azonnal repült a varjú, és kürtölte is szét erdő szerte, az örömhírt. Rigó mama szépen nevelgette, etetgette fiókáit. Amikor már akkorák voltak, hogy repülni is tudtak, már maguknak kellett megtalálni az élelmet. Három fióka szépen cseperedett, hízott is. De a negyedik nagyon kis satnya, vékonyka, kicsi maradt.

Kérdezgette a mamája, hogy miért nem eszik, hiszen rengeteg az élelem az erdőn, mezőn. De a kis rigó, csak szomorúan hallgatott. Nagyon szomorú volt rigó mama, nem tudta mitévő legyen. Aztán a heti állatok gyűlésén elpanaszolta bánatát.

A bölcs bagoly azt tanácsolta rigó mamának, hogy vigye el fiókáját, harkály doktorhoz, majd ő megvizsgálja. Rigó mama így is tett megfogadta a bölcs bagoly tanácsát, és elvitte csemetéjét harkály doktor bácsihoz. A doktor bácsi megvizsgálta a rigó gyerkőcöt, de nem talált semmi bajt. Végül, leültette egy tábla elé, amelyet elvitt legalább öt méterre tőle. Majd megkérdezte, mit lát a táblán. De sajnos nem látta a képek mit ábrázolnak a táblán.

A harkály doki bácsi egyre közelebb hozta, a rajzokkal tele táblát. Mikor már olyan közel volt a tábla, hogy szinte a kis csőrét súrolta, sorolta fel a finomabbnál finomabb ételek nevét. Kapott a fejére egy nehéz szemüvegkeretet, melybe sorra próbálta a dioptriás lencséket egészen addig, míg a kis rigó a legmesszebb ellátott vele, és el tudta mondani, mit lát a táblán.

Nagyon kedves volt a harkály doktor bácsi is. A vizsgálat sem fájt, kicsit inkább szórakoztató volt, ahogy egyre jobban látott a kipróbált lencsékkel. Végül kapott egy csinos kis szemüveget, mellyel meglátott messziről hernyót, bogarat, minden ennivalót amivel a rigók táplálkoznak. Így aztán ő is szépen meghízott, megnőtt, mint a testvérei, és gyönyörű felnőtt rigó lett belőle.

Széles Attiláné / Panka
2017. Április 1.