A távoli víz nem jó, ha közel a tűz

A távoli víz nem jó, ha közel a tűz” – tartja egy kínai közmondás.

A zuglói lámpások programot szerveztek, melyhez mi is csatlakoztunk. A Tűzoltó Múzeumot látogattuk meg.

Vezetőnktől, Réti Rezső muzeológustól megtudtuk, hogy a kiállítás a tűzvédelem fejlődését mutatja be az őskortól napjainkig: megismertet a tűz fejlődésével, a korabeli tűzoltók életével, munkájával, kulturális hagyományaival. A múzeumban régi tűzoltószerek mellett látható a fejlett technikát képviselő gigantikus turboreaktív oltógép is.

A házban korabeli leírások, metszetek és fényképek mutatják be az emlékezetesebb és legpusztítóbb tűzeseteket az államalapítástól a XX. századig. Az emeleti kiállítótermekben, időrendben láthatók a különböző történelmi korok tűzoltási eszközei, emléktárgyai, dokumentumai az ősemberek kiszolgáltatottságától kezdve, a tűzistenek kultuszán át, az ókor legszervezettebb tűzvédelméről híres Római Birodalomig. Megismerhetjük a középkor tűzvédelmét és a nagyobb tűzvészeket, az első hatékony tűzoltóeszközök elterjedését, a diáktűzoltóságokat, a gyári tűzoltóságokat, majd a pesti önkéntes és a hivatásos tűzoltóság megszervezésének történetét.

A múzeum tisztelettel adózik azoknak a nemzetközi hírű tűzoltóknak, akik a századfordulón több tűzoltó-világversenyen sikert-sikerre halmoztak, valamint azoknak a magyar feltalálóknak, akik több nagyszerű újítással írták be magukat a technika történetébe.

A kiállításon láthatók a XX. század technikai fejlődését bemutató eszközök, melyek között helyet kaptak az egyre korszerűbb védőruhák mellett az olaj és gázkitörések elfojtásában használt felszerelések, a jelenleg is használt légzésvédelmi eszközök és a legkorszerűbb impulzusoltó is.

sisakok

tm

A Tűzoltó Múzeum folyamatosan gyűjti a magyar és külföldi, tűzoltó vonatkozású érmeket, jelvényeket.

A mai sűrített levegős légzőkészülék ősét Kőszegi Mártony Károly (1783-1848) táborintéző főstrázsamester (ma ez őrnagyi rangnak felel meg) találta fel 1830-ban. Kőszegi Mártony egyéb találmányokkal is foglalkozott, így ő volt a tábori főzőkészülék (gulyáságyú) feltalálója, valamint mérnökként is kiváló volt, nemcsak hazánkban, de világviszonylatban is az első földnyomáskutatók egyike. Nagyarányú kísérleteivel kerek száz esztendővel előzte meg a talajmechanika modern művelőit. Ezek elméleti ismeretével is maradandót alkotott.

A múzeum egyik érdekessége az a 115 darabból álló tűzoltósisak-gyűjtemény, amely bemutatja a fejlődés főbb állomásait az ősöktől a legújabb típusú sisakokig, a főnöki vadkan-agyaros bőrsisakoktól kezdve, az asszírok bronz sisakján át, a fém, majd acélsisakokon keresztül az üvegszállal erősített poliészter sisakokig. A tárlaton megtekinthető – a magyar tűzoltósisakok teljes típusválasztéka mellett –több, európai és tengerentúli ország (amerikai, ausztrál, új-zélandi) sisakja is.

Forrás: museum.hu

Bernát Zsuzsanna
közösségi civilszervező