Forrás: www.kurir.hu

Augusztusban már szóltunk a látássérült gyermekek tankönyvellátásáról. Most a korábbi beszámolóhoz érkezett hozzászólásokból idézünk, valamint hírt adunk arról, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma pénzt kért egyesületünktől négy adatért.

„Lesz tankönyv szeptemberben – ígérik az illetékesek” címmel augusztusban beszámoltunk arról, hogy mit várhatnak a tanulók az idei tankönyv-elosztás során. Akkor arra a konklúzióra jutottunk, hogy „összességében arra számíthatunk, hogy szeptemberben a látássérült gyermekek kézbe vehetik a tankönyveiket, ám, ha olvasóink között van olyan szülő, vagy tanuló, aki mást tapasztalt, és szívesen megosztaná gondolatait olvasóinkkal, akkor írjon nekünk.”

Kifejezetten ellátási problémára utaló panaszt nem kaptunk, így abban reménykedhetünk, hogy e tekintetben valóban jól indult az új tanév.

Balatoniné Sárosi Mária a monori József Attila Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola igazgatója a következőket írta: „Valóban van két gyengénlátó és egy vak tanulónk az iskolában. A gyengénlátóknál nincs tankönyvbeli különbség, a többi gyermeknek átadott tankönyvből tanulnak ők is. A vak gyermekünk -, amely tankönyvből létezik nekik szóló, laptopról meghallgatható könyv -, azt megkértük a tanulónak és abból tanul. Sajnos van olyan könyv, amelyből nem szerezhető be vakoknak szóló változat. Sok kolléga maga gépeli be a tankönyv és  munkafüzet azon részét amely a tanulónak szükséges.”

A Vakok Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája igazgatóhelyettese, Kurtz Mária is reagált előző beszámolónkra: „Az általános iskolákban integráltan tanulóknak is intézményünk adaptálja, szerkeszti a tankönyveit, munkafüzeteit. Tehát az igényelt munkafüzeteket is, sőt egyéb segédkönyveket is elkészítjük. A középiskolások tankönyvellátását a MVGYOSZ végzi.
Az iskolák februártól jelezték egy listán, hogy milyen tankönyvet, munkafüzetet, segédkönyvet kérnek az integrált tanulók számára. Ezt az intézményünkben dolgozó szakemberek “átírják”, s egyben adaptálják is, vagyis a képeket, ábrákat is “elmagyarázzák” szövegesen. A diagrammok “átírása” attól függ, hogy mennyire magyarázható szövegesen. A táblázatokat teljes mértékben megjelenítjük, természetesen nem a “látó” formában, hanem a Braille írás sajátosságainak megfelelően. A lehető legtöbb információ kerül bele a tankönyvekbe, munkafüzetekbe. A tankönyveket az adott szakot tanító kollégák “írják” át, tehát nem lehetséges, hogy szakmailag pontatlan, vagy nem megfelelő lenne az adaptálása egy könyvnek, munkafüzetnek. A munkafüzeteket természetesen Braille-ben nem lehet “kitöltősre” elkészíteni, a feladatokat külön lapon kell megoldaniuk, ez adódik a Braille írás természetéből.”

Köszönjük az idézett intézményvezetőknek, hogy segítettek a teljesebb kép kialakításában.

A tankönyves összeállításunknak volt egy érdekes (mellék?) szála is. A pedagógusokra rótt feladat nagyságát szerettük volna érzékeltetni, amikor az Emberi Erőforrások Minisztériumának sajtóosztályától, valamint az illetékes főosztálytól azt kérdeztük, hogy hány látássérült gyermek kezdi meg tanulmányait az általános- és középiskolákban, integráltan és speciális intézményekben. Ez négy szám. Nos, az illetékes hamar válaszolt: a kért adatokat 50 ezer forint plusz áfa-ért megkaphatjuk. Az indoklás: „A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 3/A. § – ában foglaltak alapján a köznevelés információs rendszeréből (KIR) adatok, elemzések – a jogszabályban megállapított állami feladat ellátásához szükséges adatokat kivéve – az adatok előállításával és közlésével kapcsolatban felmerült, a Hivatalnak megtérített költségek befizetése esetén kérhetők.”

Tehát a VGYKE – mint közhasznú alapítvány – nem kaphat az államigazgatástól adatokat, csak ha fizet érte. Az egyesület vezetői úgy döntöttek, hogy négy adatért – amely feltehetően ott van a minisztérium számítógépében -, nem fizetnek 50 ezer forint plusz áfa-t. Van annak a pénznek jobb helye is…

Zelei Béla