A cselekvőképességet nem érintő támogató intézkedések

Ebben a részben két jogintézménnyel ismerkedünk meg, és ezzel befejezzük a cselekvőképességgel kapcsolatos rendelkezések tárgyalását.

1. A cselekvőképességet nem érintő támogatott döntéshozatal

E jogintézmény alkalmazására kétféle módon kerülhet sor. Egyrészt, ha valaki azt érzi, hogy a bonyolultabb ügyek egyedüli intézése kockázatos a számára, a gyámhatósághoz fordulhat, és igénybe veheti egy támogató segítségét a számára nem vagy nehezen áttekinthető ügyekben.

A másik lehetőség, ha a bíróság észleli a gondnokság alá helyezési perben, hogy enyhe mentális zavar áll fenn. Amennyiben arra a következtetésre jut, hogy segítségre van szükség, de a cselekvőképesség korlátozása nélkül, akkor elutasítja a gondnokság alá helyezés iránti keresetet, és a gyámhatósággal közli határozatát. A gyámhatóság ebben az esetben is az érintettel egyetértésben dönt a támogató kijelöléséről.

A jogintézmény előnye, hogy a támogatott döntéshozatal bevezetésével az egyes eljárási törvények szabályozásában megjelenik az a lehetőség, hogy a támogatott személy kérelmére, a támogató jelen lehet azoknál a közigazgatási, polgári és büntető eljárási cselekményeknél – tárgyalásokon stb. –, amelyekben a támogatott személy érintett, és vele egyeztethet, és tanácsaival, tájékoztatásával a támogatott személy jognyilatkozatának megtételét elősegítheti. A támogató részvételének lehetősége az egészségügyi törvény szerint is adott az egészségügyi önrendelkezéssel kapcsolatos jogok gyakorlásánál, tájékoztatás vonatkozásában. Ez azt jelenti, hogy azokban az eljárásokban, ahol eddig a természetes támogató ki volt zárva törvényes képviselő státusz hiányában a jelenlétből, most ott lehet, támogathatja az érintettet. (Gazsi 2016.)

A támogatott döntéshozatal mechanizmusának jó működéséhez elengedhetetlenül fontos, hogy a támogató és a támogatott személy között bizalmi kapcsolat álljon fönn. Ezt a jogszabályok szó szerint így nem mondják ki, ugyanakkor ez egyértelmű, hiszen itt a cél megvalósulásához az szükséges, hogy a támogatott személy elfogadja a támogató segítségét és tanácsait a kérdéses ügyekben, ügycsoportokban. A támogatott döntéshozatal alkalmazása esetén ugyanakkor nem feltétlenül a támogatott személy számára az objektíven a legjobb döntés születik minden esetben, mert ez a jogintézmény végső soron a támogatott cselekvőképességét teljes értékűnek tekinti, és így a döntés joga a támogatotté, és bizony néha ő olyan döntést is hozhat, mely nem objektíven a legjobb számára. Sok esetben ezért is nehéz a támogató családtagok számára e jogintézmény alkalmazása esetén „annak elfogadása, amit a „kockázat méltósága” jelent, nevezetesen hogy minden embernek meg kell engedni, hogy döntsön az élete felől, tiszteletben tartva az autonómiáját és önrendelkezési jogát („méltóságát”), még akkor is, ha családtagjai vagy az őt támogató szakemberek úgy vélik, hogy ezek a döntések veszélyeztetik az illető egészségét vagy életkilátásait.” (Gazsi–Pordán 2016)

2. Az előzetes jognyilatkozat

Nagykorú cselekvőképes személy cselekvőképességének jövőbeli részleges vagy teljes korlátozása esetére közokiratban, ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban vagy gyámhatóság előtt személyesen előzetes jognyilatkozatot tehet.
A nyilatkozatot tevő személy az előzetes jognyilatkozatban

a) megnevezheti azt az egy vagy több személyt, akit gondnokául rendelni javasol;

b) kizárhat egy vagy több személyt a gondnokok köréből; és

c) meghatározhatja, hogy egyes személyes és vagyoni ügyeiben a gondnok milyen módon járjon el.

(Ptk. 2:39. §)

Sokak félelme, hogy például egy betegség vagy baleset miatt olyan kiszolgáltatott állapotba kerülhetnek, hogy saját ügyeik intézésére nem lesz ráhatásuk. Megnyugtató lehet számukra, az önrendelkezési jogot bővítve, hogy amikor még teljesen cselekvőképesek, akkor közokiratban, ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban vagy gyámhatóság előtt előzetes jognyilatkozatot tehetnek, amelyben megnevezhetik, kit javasolnak gondnokul vagy kit zárnak ki a lehetséges gondnokok köréből.

Az előzetes jognyilatkozatot tevő meghatározhatja azt is, hogy egyes személyes és vagyoni ügyeiben a gondnok milyen módon járjon el. Rendelkezhet például arról, hogy betegsége előrehaladtával hogyan gondoskodjanak róla. Például megjelölheti azt az intézményt, ahol élni szeretne, vagy éppen kijelentheti, hogy az az elvárása, miszerint mindvégig az otthonában gondoskodjanak róla.

Az előzetes jognyilatkozatot be kell jegyezni az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába, de ennek elmaradása a nyilatkozat érvényességét nem érinti. Ha a bíróság a későbbiekben az előzetes jognyilatkozatot tevőt cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezi, akkor elrendeli az előzetes jognyilatkozat alkalmazását (feltéve, hogy tudomást szerez róla, mivel a nyilvántartásban szerepel), kivéve, ha ez a gondnokság alá helyezett személy érdekeivel kifejezetten ellentétes lenne vagy a gondnokként megnevezett személy az előzetes jognyilatkozatban foglaltak teljesítését nem vállalja, vagy vele szemben kizáró ok áll fenn.

A jognyilatkozatot tevő cselekvőképesen bármikor módosíthatja nyilatkozatát. Ha pedig a körülményeiben a cselekvőképességének korlátozását követően történik lényeges változás, az előzetes jognyilatkozat egyes rendelkezései alkalmazásának mellőzését a gondnokolt, a gondnok, a gyámhatóság és az ügyész kérheti a bíróságtól.

Az előzetes jognyilatkozathoz hasonló jogintézmény található az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben, amelynek alapján a cselekvőképes beteg közokiratban, teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy – írásképtelensége esetén – két tanú együttes jelenlétében megtett nyilatkozattal megnevezheti azt a cselekvőképes személyt, aki esetleges cselekvőképtelensége esetén jogosult helyette az orvosi ellátás visszautasításának jogát gyakorolni.

Az előzetes jognyilatkozat jelentősége az orvostudomány fejlődésének, valamint az élettartam meghosszabbodásának következtében egyre nagyobb jelentőségre tesz szert. Egyre több a demenciával küzdő idős személy, és mi is közöttük lehetünk úgy, hogy állapotunk romlását csak környezetünk veszi majd észre. Azt gondolom, hogy bárkinek jól jöhet egy előzetes jognyilatkozat, kicsit olyan ez, mint egy biztosítás, érdemes élni a lehetőséggel!

Ezzel befejeztük a cselekvőképesség nagy témáját, és jövő hónapban új fejezetet nyitunk. Hogy mi lesz a témánk, legyen meglepetés!

dr. Ozvári-Lukács Réka

A képen mérleg látható, mint a bírói igazságszolgáltatás jelképe.
Forrás: pixabay.com

Feltöltve: | Utolsó frissítés: