A családkutatásról beszélgettünk

Az újbudai klubban a családkutatás volt a téma, mely nagy érdeklődésre tartott számot. A rosszul látók érdekében nagyméretű kivetítős bemutatással még az ismétlésre is sor került.

Amikor a 2018-as évre vonatkozó elképzeléseinket egyeztettük, akkor igényként jelentkezett, hogy a kirándulásokon, utazásokon rendszeresen szóba kerülő egyik témánk, a családkutatás, legyen egy klubnap témája is. Mivel többen megbetegedtek és a megbeszélt filmklubos délutánunkat is át kellett e miatt helyezni későbbre, ezért úgy alakult, hogy februárban kétszer is foglalkoztunk ezzel a témával. Egyszer a szokásos klubnapon, egyszer pedig kissé oldottabb körülmények között egy külön délután alkalmával, ahol a rosszabbul látóknak hatalmas képernyős kivetítés is a rendelkezésére állt.

Mindkét alkalom egy rövid áttekintő előadással kezdődött, melyből mindenki megismerhette a családkutatással kapcsolatos alapfogalmakat és a gyakran előkerülő kérdésekre adott válaszokat. Például megtudtuk, hogy mi a különbség családfa és ősfa között. Amint elhangzott, a családfa egy adott időpillanatból halad a jelen felé és a leszármazást mutatja, ugyanakkor az ősfa pont a fordított irányba halad, egy személynek az őseit mutatja meg.

Megismerkedtünk egy másik fogalommal, az ősvesztés fogalmával is. Az ősvesztés azt a helyzetet írja le, amikor a családfák összeérnek. Például tudjuk, hogy két szülőnk, négy nagyszülőnk, nyolc dédszülőnk, tizenhat ükszülőnk van és így haladva tovább, a tizedik szintre visszamenve már 1024 ősszülőnket kellene látnunk az ősfánkban. Sok esetben azonban hiába mennénk vissza a tizedik szintre, nem találnánk 1024 ősszülőt, mert a sokadik unokatestvérek házassága miatt csak feleannyi ősszülőnk lenne a közös dédszülők és ükszülők miatt. Mivel régebben általában nem volt olyan gyakori a nagy távolságokra való költözködés (leszámítva pár áttelepítést, betelepítést és a vándorlási hullámokat), ezért a jelenség elég gyakorinak tekinthető. Szemléltetésnek egy ma élő hétköznapi ember ősfáját néztük meg, ahol a nyolcadik szinten elméletileg létező 256 ősszülő helyett csak 218 embert láthattunk.

Elhangzott az is, hogy sokan a nemesi származás miatt kezdik el a családjuk múltját kutatni, ami általában egy eleve kudarcra ítélt erőfeszítés. Ahogy az kiderült, a nemesek védték a saját köreiket és akárhogyan nem válhatott egy család nemessé. A nemességhez minden esetben társult egy királyi oklevél, melyben a családot nemességre emelték. Az örökölhető nemesi címekhez földbirtok is tartozott, mely legalább a XIX. századig a család kezében is maradt. A nemesi lét ehhez kapcsolódó kelléke egy nemesi épület, melyben a nemesség kellékeit felhalmozta a család. A második, kötetlenebb alkalommal számos nemesi család ilyen épületében készült képeket láthattunk egy hatalmas megjelenítőre kivetítve. Megtudhattuk a vetítésből, hogy mi a lovagterem célja, milyen egyéb kellékei voltak egy nemesi központnak és sok egyéb érdekességet is. A vetítésből megismerhettük a Batthyányi-család németújvári központját és annak a belső terét, mely szemléletesen megmutatta mennyire nem merülhet feledésbe egy nemesi származás.

A képen a Batthyány-család lovagtermének falán elhelyezett festményekből látható kettő, ilyen képek léte is kellékei a valódi nemességnek

Azt is meghallgattuk (a második alkalommal pedig meg is néztük a kivetítőn), hogy a nemesi családok névsora a mai napig elérhető. A főnemesi családok neveit törvény rögzítette, így mindenki pontosan tudhatja ma is, hogy kik számítanak főhercegnek, hercegnek, bárónak, grófnak vagy őrgrófnak. A többi nemesi családot pedig megyénként kiadott és ma is elérhető nemesi névsorokból ismerhetjük meg. Ezek a megyei kiadványok tartalmazzák a megye összes nemes családjának a neveit, rövid történetüket és a birtokaik helyének a megjelölését.

A képen ősfa-ábrázolások kiosztása történik, a klub résztvevői azokat veszik éppen a kezükbe

A nemesi épület, a királyi nemesítő okirat, a földbirtok és a korabeli ezzel járó beosztások együttesen vannak olyan erős hatással a jelenre, hogy egy valóban nemesi származású család tisztában van a múltjával. Ezért mondta azt az előadó, hogy önmagában nemeseket keresni egy ősfában ezért kudarcra ítélt törekvés. Ugyanakkor van egy olyan érdekesség, amiért mégsem felesleges!

Több példán keresztül bemutatásra került, hogy általánosságban helytálló azt feltételezni, hogy a társadalmi hierarchiában egy ma élő család ugyanazt a helyet foglalja el, amellyel az 1700-as évek végén élt felmenői is rendelkeztek. Ennek az oka az, hogy az úrbéres rendelet és annak a megvalósítása nagyon merev keretek között rögzítette melyik családnak “hol a helye”. Ezek a merev keretek a hatalom közelében lévőknek nagyon jól jöttek, ezért úgy alakult, hogy a legnagyobb társadalmi változásokat hozó időszakokban sem módosult. Ha rövidebb időszakokra valami elmozdulás volt, akkor azok rendszerint nagyon hamar visszarendeződtek. Kérdésre adott válaszként elhangzott, hogy ezek a keretek nem a család tevékenységét határozzák meg, hanem a társadalmi hierarchiában elfoglalt helyzetét. Például lehet, hogy valakinek a felmenői az 1700-as évek végén zsellérek voltak, ma pedig irodai munkát végez, de az illető ugyanúgy a társadalom alsó negyedéhez tartozik.

A képen az előadás utáni beszélgetés egy pillanata látható, asztal mellett ülnek a résztvevők

A második alkalommal egy ajándék is elő lett készítve a résztvevőknek. Azoknak, akik ismertek olyan felmenőjüket akik 1895-ben már éltek, elő lett keresve a felmenőjük születési anyakönyvi bejegyzése. Megtudtuk, hogy ezek a dokumentumok általában elérhetőek. Akik nem ismerték az 1895-ben élt felmenőiket és kérték, azoknak más dokumentumok lettek előkeresve az utolsó ismert felmenőjükről. Meglepő módon minden család múltja nagyon jól dokumentált, így egy hamisított ősfa vagy hamis nemesi származás nagyon jól cáfolható.

A résztvevők által is érdekesnek minősülő beszélgetést mindkét alkalommal azzal zártuk, hogy egy újabb alkalommal a felmerült kérdésekre még vissza fogunk térni a jövőben, mivel mindkét alkalommal nagyon sok kérdés került elő.

Végül pontosítottuk a közeli jövő kirándulási terveit. A tavaly megbeszéltek szerint még a tavasszal sor kerül újabb bowlingozásra, elmegyünk egy őslénytani kirándulásra, ismét felkeressük a jáki templomot és a nagy meleg miatt elhalasztott nehezebb, nagyobb túrákat és az érdekes budapesti helyszínekre való zarándoklatokat is az enyhébb tavasz időszakában fogjuk pótolni. Ezekre nagy örömmel várjuk azokat is, akik csak ritkán vagy még soha nem tartottak velünk!

Neumann Károly
közösségi civilszervező

Feltöltve: | Utolsó frissítés: